Brassó Tanácsháza

Brassó Tanácsháza adatai:
cím:
Brassó Tanácsháza
Brassó
nyitva:
egész évben
ismertető

A brassói Tanácsház régi múltra teniknt vissza. A 15. századi szűcsök piacterén álló épület akkriban a szűcsök céhének tulajdonában volt. 1420. december 23-áról maradt fenn az első írásos emlék, mikor a szűcsök boltja fölötti emeleti szintet a brassói városi tanács tanácsteremként használatba vette. Erről és a karbantartásáról szerződést kötött a két fél. A tanácsház tornyát 1515-ben építették. A következő említésben már arról esik szó, hogy a tanácsházban tömlöc működött, lépcsőjét javítani kellett, a torony bővítéséhez 18000 darab téglát szereztek be. A tanácsház tornyát 1525 és 1528 között újjáépítették, négy fiatoronnyal ellátott sisakot kapott, melyet a nagyszebeni Anthonius ácsmester készített el. A tanácsház különböző funkciókat tökltött be az idők során, 1542-től például a brassói Honteurs iskola színielőadásait mutatták itt be a városi tanács előtt. A tornyot 1608-ban villámcsapás tette tönkre, felújítása 1608-ban készült el, ekkor a toronyórát is megjavították, szeptember 6-án felkerült az új tetőgömb is. 1646-ban a Százak tanácsának gyűléstermével bővítették ki az épületetMichael Hermann városbíró idejében felújították, átépítették. 1662 júniusában földrengés rázta meg a vidéket, 26 nappal később július 8-án a tanácsház tornya megomlott. 1662 és 1664 között ismét sikerült helyreállítani, de a cspások sora még nem ért véget, újabb villámcsapás érte 1682. július 21-én, ezt egy hatalmas, romboló túzvész követte 7 évvel később, 1689. április 21-én, melyben nem csak a torony, hanem maga a tanácsház épülete is jelentősen megrongálódott. A tetőszerkezetet 1691-re sikerült rendbehozni. 1772-ben a szűcsök boltját a brassóban állomásozó csapatok vezérkara vette használatába. 1774-ben a torony új harangot kap, Johann Wentzel készítette. 1776 és 1778 között újabb átépítés következett, helyreállították a még mindig rossz állapotban lévő részeket, új toronysisakot helyeztek fel és a rizalitban előreugrő loggiát alakítottak ki. A gázvilágítást 1870-ben vezették be, majd 1874 -ben itt állították fel a városi mérleget. A városi tanács 1878-ban kiköltözött az épületből, mely ezt követően 1950-ig levéltárként működött tovább. 1901 és 1910 között készült el a ma is látható toronysisak. Az épület 1950-től múzeumként üzemel.

            Ma a brassói tanácsház a régen piactérként használt főtéren áll. Négyzet alaprajzú, kétszintes épület manzárddal, keleten toronnyal, nyugaton homlokzati loggiával. Az épület sarkain pilaszterek állnak. A földszinti rész szegmensíves lezárású, az emelet homlokzatát fülesablakok tagolják. A tetőtéri ablakokat a manzárd 19. századi kialakításakor vágták. A torny az épület keleti homlokzatának része. Az épület koronázópárkánya fölött még öt szintel emelkedik. Homlokzata függőlegesen tagolt. A koronázópárkány fölötti első szint kváderekkel van kirakva, a fölé magasodó következő két szint amírozott, fölötte sima, ablakos homlokzaton következnek, melyeket hangsúlyos övpárkány választ el az amírozott szintektől. Ezek fölött következik az óra szintje és a sisak. A jelenlegi sisak a 19. században került föl, előtte hagymakupola, az előtt pedig a város pallosjogát jelző négyfiatornyos sisak szolgált fedélül.

            Az épület bejárata a nyugati homlokzatban található, annak középrizalitjából nyílik, A belső elrendezés meglehetősen szabálytalan, ez a sokszoros bővítés eredménye. Nagyjából három tengelyre osztható az épület, minden része egységesen keresztboltozatú, az emeleti részekre a fal vastagságában épített csigalépcsőn lehet feljutni. Az emeleti termek az épület főhomlokzatával párhuzamos folyosóról nyílnak, szimmetrikus elrendezésben.

            A tanácsház brassó egyik jellegzetessége, tornya az egész tér létképét uralja.