ismertető

A Torma udvarház az Ilosva patak közvetlen közelében egy tömbtelken áll. Az épület földszintes, főhomlokzata déli irányú és a főútra néz, a nyugati oldalon pilléres portikusz nyúlik ki. Alaprajza négyszögű, mely egy négyzetes központi részből és egy északi, téglalap alapú szárnyból áll. Külső megjelenésében kimondottan egyszerű, csupán a nyílászárók tagolják. Vízszintesen kő lábazati párkány és a homlokzat felső részén vakolatsáv fut körbe az épületen. Nyugati homlokzatán, közepén nyúlik ki a portikusz, melyből két ajtó nyílik, köztük ablakkal. Az épület keleti homlokzatán a portikusznál megfigyelhető ablaktípusból négy található. A pincelejáró a homlokzat balé szélén nyílik, a sarkot egy faragott kerékvető emeli ki. A fő tömb és az északról becsatlakozó szárny ablakai eltérőek, ez arra utal, hogy ne egyidőben vésték ki őket. Az északi szárny ablaka valószínűleg az államosítás után készült. Az épület teje nagyméretű, lapos csonkakontyú tető, ami szintén az államosításkor kerülhetett fel a barokkos tört tető helyére, mely az archív felvételeken még megfigyelhető.

A boltozott pincehelyiségek az idők során minimális átalakításon mehettek csak át, még megőrizték eredeti kinézetüket.

Épülettörténeti szempontból a legértékesebbek a portikuszból elérhető nagyterem falába mélyített évszámos kőfaragványok, melyek az építés történetéről tanúskodnak, és a Torma család címért is magukon viselik.

Az államosítás évei után a helyi önkormányzat használta az épületet, de miután elindult a visszaszolgáltatási per, kiköltöztek, az épületet felügyelet nélkül hagyva. Ennek eredménye, hogy az épület egyre romosabb állapotba kerül, több helyen beázik, szakadozik a mennyezet.

Csicsókeresztúr Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében található település a Nagy-Szamos jobb partján. Első írásos említése az 1333 és 1337 között kiállított pápai tizedjegyzékben olvasható. A középkorban a csicsói váruradalom része volt, ezért tulajdonosai a várat is birtokló családok voltak. A csicsói uradalmat először 1283-ban említik, majd 1290-ben, mikor III. András a Bánffy család őseinek adományozta. A vár számos család kezében volt az évek során, Izabella királynő tulajdonába is került, akitől el akarták foglalni, és aki leromboltatta 1544-ben, hogy ezt megakadályozza. Ezt követően a környező birtokokat eladományozták. Ferdinánd királyt az 1553-as országgyűlésen arra kérték, hogy a törökök elől menekülő nemeseknek és rácoknak adományozza Csicsókeresztúrt és Felőrt. Valószínűleg a Torma család betelepülése erre az időre tehető és összefüggésbe hozható a törökök fenyegetésével.

            A Torma család első itteni említése 1566-ból maradt fenn, amiben Torma Dániel neve szerepel, mint csicsókeresztúri birtokos. A birtokot 1581-ben Dániel és Kristóf, a két Torma testvér felosztotta egymás között.

            A Torma udvarház keletkezéséről számos írásos emlék maradt meg, így az építés fontos momentumai dokumentálhatók. Az építés első időszaka 1593-ban érhetett véget, erre utal az ajtószemöldökön lévő azonos évszám. Ez tíz évvel azutáni dátum, hogy a testvérek felosztották a birtokot. Az építés Torma Kristóf nevéhez fűződik. Az épületet 1627-ben bővítették, ami az ifjabb Torma Kristóf felügyelete alatt mehetett végbe. Valószínűleg ekkor alakították ki a pince legrégebbi, dongaboltozattal ellátott pincehelyiségét. Az udvarházat a település legfontosabb nem egyházi épületeként jelölték az 1769 és 1773 között készült térképen, melyet a katonaság készített. A térképen egy négyszög alaprajzú épület szerepel, melynek keleti és nyugati oldalán egy-egy portikusz nyúlik ki. Az udvarház átépítésére 1782-ben kerül sor. A klasszicista jelleget a 19. századi átépítés során nyerte el az udvarház. Az átépítés során pilléres portikuszt kapott. Ekkor barokkos jellegű tört teteje volt, előtte íves, falazott mellvéddel ellátott kocsifeljáró feküdt. A forrásokból kiderül, hogy állt Csicsókeresztúron egy másik Torma-udvarház is, de erről jelenleg nincs több információjuk a kutatóknak. Ez az udvarház a család másik ágának birtokában volt, melybe valószínűleg Torma Károly és testvére, Torma Zsófia tartozott. Torma Károly 1877-ben eladta birtokát a naszódi iskolaalapnak.