ismertető

Csíksomlyón a Kissomlyó hegy déli oldalán található a Szent Antal tiszteletére felszentelt kápolna, mely előtt a helyen egy 17. századi kápolna állt. Ennek átépítésével jött létre a ma is látható, barokk stílusban épült Szent Antal kápolna. Az első kápolna építését a ferences rend történetírói egy török-tatár dúláshoz vezetik vissza. Valószínűleg az 1661-es török támadáskor egyik ferences rendi szerzetes elmenekült a templomot és kolostort felégető törökök elől, majd látva testvérei elhurcolását, fogadalmat tett egy kápolna sajátkezű felépítésére Szent Antalnak, ha életben marad. Megmenekült és eleget téve fogadalmának, felépítette a mai kápolna elődjét. A testvér nevét az első történetíró, Losteiner nem említi, a későbbiekben azonban Már Jakobbal azonosítják, aki Hosszúaszoból származott. Az 1775-ös átépítéskor előkerült egy feliratos tégla, melyen az 1673-as évszám és Johannes mark név olvasható. Az első kápolna a maival megegyező méretű volt, csak a pap és ministránsai fértek el benne.

            Az 170-as évtől kezdve a csíksomlyói gimnázium tanulói minden évben, Szent Antal ünnepén a kápolnához vonultak, kicsivel később elkezdték a kilencedet, mely a Szent Antal ünnepét megelőző kilenc egymás utáni kedden tartott miséből állt. A hagyományhoz 1743-tól a környékbeli falvak lakói is csatlakoztak. 1750-ben megnagyobbították a kápolnát, mert Szent Antal ünnepe egyre népszerűbb lett, egyre nagyobb tömegeket vonzott a kis kápolnához. Az építkezést közadakozásból finanszírozták. A mai megjelenését 1773 és 1775 között kapta, mikor teljesen átépítették. Az építkezést Haller Karolina, Gyulai Ferenc lovassági tábornok felesége támogatta. Ekkor került elő a feliratos tégla, melyre a Tóth Sebestyén házfőnök a saját nevét és az 1775-ös dátumot vésette és visszahelyeztette az oltárba. A tégla harmadszori megtalálása 1978-ban történt, a szentmiséző oltár felállításakor. P. Écsy János házfőnök megőrizte, egy üvegajtós fali mélyedésbe helyeztette a hajó északi falában. Az új kápolna felszentelését Bodor István, a felcsíki kerület főesperese végezte 1776-ban.

            A torony két harangot őriz. A kisebb harangon nem látható felirat, a nagyobb harangon az 1682-es dátum áll és a felirat szerint Apor István adományozta, László János 1781-ben javíttatta.

            A fakereszt, mely most a szentély falához van erősítve, eredetileg a kápolna előtt helyezkedett el, Csíkszentgyörgy, Bánkfalva és Kotormány hívei állították 1083-ban.

            A kápolna többszöri felújításon esett át a 19. század folyamán. 1911-ig zsindelyfedele volt, ekkor cserépre cserélték, majd 1978-ban a cserepet felváltotta a bádogfedél. Utolsó renoválása 2008-ban történt.

            A kápolna egyszerű alaprajzó, egy hajóból, egy sokszögzáródású szentélyből áll, teteje nyeregtető, a nyugati felén kisméretű huszártoronnyal. A két oldalsó homlokzaton három-három ablakot alakítottak ki, melyekből egy-egy befalazva áll, így a megvilágítást csak összesen négy ablak szolgáltatja. Az ablakok félköríves záródású, barokk fülesablakok. Az északi oldalon található egy félköríves kosarú szószék. Az épület egyetlen bejárata a nyugati főhomlokzatban található, fölötte négykaréjos ablak töri át a falat. A templom belseje is egyszerű, a hajó oldalán falpillérek állnak, ezeken fekszik a fiókos dongaboltozat. A hajót és szentélyt egy visszafogott, félköríves diadalív választja el egymástól. A bejárat fölött egy kisebb fakarzat emelkedik, melyre egyszerű, létraszerű feljárón lehet feljutni. A kápolna berendezése oltárképből, feszületből és 1942-ben faragott Szent Antal szoborból áll.