ismertető

A Mikó-várkastély Csíkszerada legrégebbi épülete, melyet Hídvégi Mikó Ferenc építtetett. Hídvégi Mikó Ferenc 1611-től Csíkszék alkapitánya volt, de a csíki székelyek nem örültek kinevezésének. A kinevezett alkapitánnyal szembeni kifogásuk azt volt, hogy nem rendelkezik helyi rezidenciával, földdel, jószággal. Ezt lehetett ürügynek tekinteni, mintsem valós kifogásnak. A valós ok inkább Mikó unitárius vallása és nem csíki származása lehetett. Mikó Ferencet Bethlen Gábor egykori saját tisztségére nevezte ki, 1613-ban főkapitánnyá tette. Mikó Ferenc éltpályája figyelemre méltó. Fiatal korától a fejedelem elkötelezett híve volt, a középnemesség soraiból származott, tehetségének és elhivatottságának köszönhetően emelkedett ki. 1622-től már kincstárnok, később udvarmester lett, műveltségére fiatal korában írt krónikája utal. Mikó Ferenc a 17. század első felének meghatározó politikai alakja volt.

            A várat, melyet akkor Mikó újvárnak neveztek, főkapitánysága idején 1623. április 26-án kezdte építtetni. Feltételezhető, hogy az olasz Giacomo Resti is közreműködött az óolasz stílusú vár építésénél. Resti 1615 és 1634 között Erdélyben udvari építészként tevékenykedett. Az építkezés valószínűleg a harmincas években fejeződött be. Az első írásos dokumentum, mely a várat említi 1631-ből származó deliberátum. A vár néhány tulajdonosváltások is átesett. Mikó Ferenc örököseinek korai halála után a várkastély Damokos Tamás csíkszéki főkirálybíró tulajdonába került. Ali pasa török hadai 1661. október 21-én betörtek a vidékre, elfoglalták a várat, majd porrá égették. Az eseményről egy török krónikás, Elvia Cselebi beszámolói szólnak. A várat évtizedekig romos állapotban hagyták, 1714 és 1716 között építette újjá Stephan Steinville osztrák generális. Az újjáépítés dátumát a bejárati kapu fölé vésett évszám igazolja.

            A vár történetének fontos dokumentuma, az alaprajz 1735-ben készült el Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes keze által, mikor a várat erődítményszerűen meg akarták erősíteni. A várhoz terveztek egy külső védőövet négy olaszbástyával, melynek maradványai a déli oldalon még megtalálhatók. A délnyugati oldalhoz egy kisméretű, négyszöges alaprajzú lőpor raktárat építettek, a déli bástáyt átalakították, kápolna lett belőle. A bástyából alakított kápolna mennyezete későbarokk stílusú stukkódíszekkel ékesített. Az ablakok gútikus stílusúak, valószínűleg későbbi átalakítás eredményei. A bástyák földszinti részeit dongaboltozat fedi, homlokzatukat két-két ablak bontja tengelyekre, főpárkányuk fölött négyszögletes lőrések sora látható.

            A megerősített, erődített vár a Habsburg birodalom fontos keleti védelmi vonalának jenetős pontja lett.A császári csapatok laktanyája volt 1764-ig, majd miután megalakult a székely határőrség az első székely gyalogezred tábornokának székhelye lett egészen 1849-ig. Az 1849-49-es forradalom idején Gál Sándor hadiszállása volt a várban, a szabadságharc alatt itt kapott helyet a térparancsnokság, melynek élén Tamás András alaezredes és helyettese Sándor László áll. Ők a szabadságharc csíki vértanúi lettek. A magyar függetlenség kikiáltását a Mikó-várban ünnepelték Gál Sándor ezredes jelenlétében 1849. április 21-én. A szabadságharc leverése uténa avárkastélyt katonai hatóságok használták, 1890-ben egy-egy épületszárnnyal bővítették a kapubástáyt, melyeket száz év után, 1990-ben lebontottak. A vársáncot fokozatosan töltötték fel az 1880-as évektől kezdve. A várat a katonaság a 20. század közepéig használta kisebb megszakításokkal, majd az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum költözött a Mikó-várkastély épületébe az 1970-es nagy hangvételű átalkítást, restaurálás követően.