ismertető

Hunyadi Mátyás szülőházát 1851-ben azonosították Kolozsváron. A felfedezés tovább erősítette a 19. század romantikus nacionalizmusának szellemében fogant és az elbukott szabadságharcot követő önkény hatására tovább erősödő Mátyás-kultuszt. Már ekkor megszülettek az első tervek egy Mátyás-szobor felállítására. A város 1882-ben hozott létre egy testületet a szoborállításhoz szükséges pénz előteremtéséhez. A pénz azonban csak lassan gyűlt, így a városatyák a közelgő millenniumi ünnepségekre való készülődéshez igazították a szoborállítást, és ennek szellemében írták ki 1893-ban pályázatukat. Ekkorra már országos gyűjtés folyt az anyagiak előteremtésére. A hét pályamunka közül 1894 májusában a pozsonyi származású Fadrusz János tervét egyhangú döntéssel fogadták el. Kezdetben 200 000 koronában állapították meg az építési költségeket, Fadrusz azonban az eredeti tervekben szereplő másfélszeres méret helyett kétszeres méretet javasolt, ami a költségeket további 60 000 koronával emelte meg. A szobor helyét 1895 őszére jelölték ki, az alapkő letételére pedig csak egy évvel később, 1896 szeptember 30-án került sor. Így a szoborcsoport nem készült el a millenniumi évfordulóra, ám másolatát bemutatták az 1900-as párizsi világkiállításon, ahol elnyerte a kiállítás Grand Prix díját. A műalkotást 1902. október 12-én avatták föl nagy ünneplés közepette, József főherceg, Széll Kálmán miniszterelnök és számos miniszter valamint Jókai Mór és Benedek Elek jelenlétében. Alkotóját számos kitüntetéssel jutalmazták.

            A várost 1918-ban elfoglaló románok azonban nem nézték jó szemmel a Mátyás és a Magyar Királyság dicsőségét hirdető szobrot. Előbb a magyar címert távolították el a talapzatról, majd 1932-ben egy táblát helyeztek el a talapzaton, mely Mátyás román mivoltát és egyben a románok hősiességét hirdette. Az 1940-es magyar hatalomátvétel után a szobrot eredeti állapotában állították helyre, és leromlott részeit restaurálták. 1945-ben a szovjet hatóságok a „Mátyás király” feliratot „Mathias rex” feliratra cserélték. Az 1990-es években újabb indulatok gyújtópontjába került, a város magyargyűlölő polgármestere ismét felrakatta rá az 1932-es táblát. Az ezredfordulóra a szobor állaga érezhetően leromlott, de sikerült megállapodni felújításáról, amely 2009 és 2011 között, jelentős részben magyar pénzből, meg is történt.

            A Szent Mihály templom tömbjéhez tökéletes összhangban felállított szobor a győztes seregei fölött szemlét tartó, diadalmas királyt páncélosan, babérkoszorúval, karddal, lovon ülve ábrázolja a magasan kiemelkedő talapzat tetején. Két oldalán fővezérei, Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai István heroikus alakjai állnak, a király előtt meghajtva az ellenségtől szerzett, legyőzött zászlókat. Az alkotó, Fadrusz János így nyilatkozott művéről: „A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között.”