ismertető

I. Teleki Ádám (1703 – 1763) tábornoknak a 18. században három ingatlanja állt a kolozsvári Farkas utcában. Valószínűleg ezek egyesítéséből vagy cseréjéből alakult ki az a saroktelek, melyen a tábornok fia, II. Teleki Ádám (1740 – 1792) felépíttette a kolozsvári Teleki-palotát. II. Teleki Ádám fontos személyiség volt a 18. századi Kolozsváron. Dobokai főispán, majd vármegyei főispáni helytartó, főkormányszéki tanácsos, Kolozsvár kerületi királyi biztos volt. Irodalmi szempontból is említhető, felesége, Wesselényi Mária temetésére verset írt, Corneille Cid-jét lefordította.

A kor építészeti divatja a Bánffy-palota kialakításának követése volt, Kolozsvár számos palotáján felfedezhetők a Bánffy család meghatározó palotájának elemeire való utalások. A Teleki Ádám által építtetett palota terveit Leder József, a 18. század Erdélyének egyik legnépszerűbb építésze készítette, a terveken láthatók a Bánffy-palota hatásai. Bíró József kutatásai során tárták fel ezeket a terveket. Leder József tervváltozatokat készített a Bánffy-palotához, az épületet 1786-ban fejezték be, a Teleki-palotához kapcsolódó első tervváltozatok 1986. utánról valók, így egyáltalán nem különös a hasonlóság. Bíró József és monográfusa, B. Nagy Margit szerint az első tervváltozat nem biztos, hogy a ma is álló épülethez készült, hiszen kisebb telekre elképzelt épület terveiről van szó. Az viszont bizonyítéknak tekinthető, hogy a terven saroképület szerepel. Feltételezhető az is, hogy a terv a ma is álló ház tervének első változata, a telek viszont a terv elkészülésekor még kisebb volt, Teleki Ádám később bővítette a mellette álló telek megvásárlásával.

Az első terven a palota a ma látható épületnél kisebb méretű, főhomlokzata rövidebb, csupán nyolc ablaktengelyes. Az emeletes épület csak két szárnyból állt volna. A jelenlegi épülettel megegyező azonban az alaprajz számos eleme, a faltagolás és a nyílászárók kialakítása.

A Gubernium Kolozsvárra költözése, azaz 1790 előtt csak a város kormányzóságának magas rangú tisztviselői építettek nagyobb palotákat. A terv ezt megelőzően készült és elképzelhető, hogy megváltoztatása, bővítése kapcsolatban áll Teleki Ádám előmenetelével és Kolozsvár jelentőségének nagyléptékű növekedésével, mely nagyobb reprezentációs igényeket támasztott.

A bővített terv már nagyobb, három szárnyból álló épületet mutat, melynek főhomlokzata tizenegy nyílástengely széles és attikafallal ellátott rizalit lép előre a vonalából. A rizalit kiképzése nagy hasonlóságot mutat a Bánffy-palota loggiájával. Ezt egy harmadik terv követte, mely alapján elkészült a palota. A terv hátulján látható Teleki Ádám és a kivitelezők 1790-ben aláírt, 1000 forintos szerződése. A kivitelezők között a legismertebb név Anton Überlacher ács, aki Kolozsváron és környékén kiemelkedően sok tetőszerkezet készített. Sajnos nem maradt fenn semmi információ arra vonatkozóan, hogy mely más mesterek dolgoztak a palotán, mi volt az építés menete és az épület rendeltetése. Valószínű, hogy több helyiséget bérlőknek adtak ki, ahogy ezt szokás volt. A bérleti díjból befolyt pénzösszeg nagyrészt fedezte a paloták fenntartási költségeit, ezért minden palotának volt egy vagy több, kiadható része.

Átépítésekről, bővítésekről, felújításokról sincs adat, de stilisztikai megfigyelésekre alapozva valószínűsíthető, hogy a 19. században végeztek munkálatokat az épületen. Ezek a munkálatok két helyiség egybenyitását és a fölöttük lévő fedél lecserélését jelentette. Ez a helyiség ma a könyvtár nagyobbik olvasóhelyisége.