ismertető

Az Orsolya-rend nagyváradi letelepedése Szentzy István, babocsai apátnak köszönhető, aki leánynevelő intézet létesítése érdekében 1771-ben, földet vásárolt a Fő utcán és 20 000 forintot adományozott a rend számára. A megvásárolt telken álló házat Szentzy apát átalakíttatta és mellé, a Fő utca vonalában egy héttengelyes épületrészt emeltetett. Az építkezés 1772-ben már biztosan készen volt, az első hat apáca ekkor érkezett Kassáról. Ünnepélyes keretek között 1772. szeptember 13-án adták át nekik a kolostorépületet. Az apát egy kápolna felépítését is elkezdte a kolostorépítéssel egyidőben. A két másik épületrész, a Szent Anna templomtól délre húzódó hattengelyes szárny és az Apáca utcában lévő tizenegytengelyes szárny egy évvel később, 1773-ban készült el, felépülésüket Rier Ferenc kanonok támogatta, az épületek barokk stílusban épültek.

            1858-ban nagy átalakítást végeztek a kolostoron. Szaniszló Ferenc püspök támogatásával a kolostor északi oldalát tizenháromtengelyes résszel toldották meg, valamint a templom és a zárda főhomlokzatát gótikusba hajló romantika stílusban átalakították, bár az általánosan elterjedt gótizáló romantika helyett inkább a kubusos, geometrizáló megoldásokkal ötvözték a gótika megnyilvánulásait. Szintén a 19. században, pontosabban 1877-ben, Györffy László jóvoltából, megépült egy újabb szárny, melynek tizennégy tengelye az Apáca utcára néz.

            A következő évszázad elején újabb átalakításokat végeztek. 1905-ben a templomtól északra elhelyezkedő épületrész főhomlokzatának földszintjét üzlethelyiségekké alakították, ennek megfelelően a kisméretű kolostorablakokat nagyméretű, díszes kirakatokra cserélték. A barokk kocsibehajtót, mely kosáríves kialakítású volt, valamit a behajtótól északra nyíló bejáratot is beépítették. Az Apáca utcai kisméretű, egyszerű bejáratot is átalakították, megnagyobbították és neogótikus stílusú kapuzatot emeltek elé. Az átalakítások Sztarill Ferenc, Nagyvárad neves építészének tervei alapján készült.

            A nagy alapterületű, több szárnyból álló épületegyüttes számos oktatási intézmény otthona volt. 1990. óta jelenleg is az Ady Endre Líceumként működik.

            A zárdának készült épületegyüttes több részből áll. A központi tömbhöz, mely négyszög alaprajzú és belső udvar köré szerveződik, egy szintén belsőudvaros, két szárnyból álló rész csatlakozik. Az utóbbi rész belső udvarát parkolóvá alakították, mely a jelenleg itt működő iskola saját használatú parkolója. Az épület Fő utcára néző szárnya tizenegy, az Apáca utcára néző szárnya huszonnégy tengelyből áll. A nagyobbik főhomlokzat stílusa egységes gótizáló. Az emeleti rész ablakai mindkét homlokzat esetében négyszögletes, vakolatsávval keretezett ablakok, melyek alatt a Fő utcán páros vakmérmű és rozettadíszítés látható, az Apáca utcán csak rozetta, mivel az ablakok mérete nagyobb. A földszinten nagyméretű, négyszögletes kirakatok láthatók. Az eredeti, barokk homlokzatkialakításból mára csupán a Fő utcával párhuzamosan futó falfelület kosáríves kocsibehajtója látható, minden mást átalakítottak.

            A belső homlokzatok egy részének kialakítása sokkal egyszerűbb, szinte dísztelen, ablakaik egyenesen záródnak, díszítést nem kaptak. A nyugati szárny emeleti ablaki a belső homlokzaton félkörívesek, a földszinten szegmensívesek. Ebben az épületben működik az Orsolya óvoda.

            Az iskolarész belső tere egyszerű kialakítású, funkcionális elrendezésű. Folyosóit kosáríves dongaboltozat fedi. Érdekesség és fontos művészettörténeti emlék a bejárati csarnok mennyezetén látható valószínűleg 19. századi freskótöredék, mely Szent Orsolyát és egy beazonosítatlan női szentet ábrázol.