ismertető

Nagyvárad központjának látképét nagymértékben meghatározza a jellegzetes kiképzésű Városháza, mely a város egyik legreprezentatívabb épülete. A Sebes Körös közvetlen szomszédágában emelkedik, a folyó és az épület között csupán gyalogos és autóút húzódik.

A mai Városháza helyén 1901-ig a Csáky Miklós püspök által valószínűleg 1942-ben építtetett első püspöki palota állt, melynek megjelenése nem volt különösen impozáns. Az egyetlen szinttel rendelkező, belsőudvaros épület homlokzati kiképzése egyszerű, minden pompát mellőző volt. Az évek során többször váltott funkciót. 1776 után a katolikus főgimnázium, majd 1780 és 1874 között a váradi akadémia és gimnázium, 1874-től 1896-ig az Állami főreáliskola kapott helyet a püspöki palota épületében. Ezt követően ideiglenesen a törvényszék költözött be.

A Városi Tanács 1895-ben úgy határozott, hogy lebontják az egyszerű megjelenésű épületet, és helyén felépíttetik az új Városházát. A reprezentatív épület terveinek elkészítésére 1896-ban pályázatot írtak ki, melynek első díját ifjabb Rimanóczy Kálmán és még két másik tervező nyerte el. A három terv összedolgozásával a város ifjabb Rimanóczy-t bízta meg, aki édesapjával együtt neves építésznek és fontos nagyváradi polgárnak számított. Munkásságuk, jótékonykodásuk nagymértékben hozzájárult Nagyvárad modernizálásához, fejlődéséhez. Idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán a tervezésen kívül a kivitelezésben is elismert volt, a tervpályázat megnyerése és a tervek összedolgozása után a kivitelezésre kiírt pályázatot is az ifjabbik építész nyerte meg.

A munkálatok 1902. február 26-án kezdődtek, az építkezésbe kizárólag helyi alvállalkozókat vontak be. A munkálatok nagyon gyors tempóban zajlottak, 1903 októberére nagyjából el is készült a Városháza, melyet 1904. január 10-én adtak át, ünnepélyes keretek között.

            A Rimanóczy stílusra jellemzően az épület eklektikus stílusban épült, a homlokzatkialakításban dominálnak a neoreneszánsz elemek. Homlokzatai a főtérre és a térről kiinduló két, egymással párhuzamosan futó utcára néznek. A térre néző főhomlokzat hangsúlyos része a középrizalit, melyben a földszinten a nyitott, árkádos bejárati előcsarnok látható, fölötte nagyméretű, félköríves ablakok, legfelül magas manzárdetető kialakítás áll, melynek gazdagon díszített homlokfala oromzatként zárja a rizalitot. A Körös felé húzódó szárny legszembetűnőbb része a magas torony. A homlokzat alsó taktusa sávozott felületű, ezt gazdagon profilozott övpárkány választja el a következő két szinttől, melynek egységes sima homlokzatán az első emeleten egyenesen záródó, magas, ívelt szemöldökpárkánnyal ellátott ablakok nyílnak, a második emeleten kisebb méretű, félköríves duplaablakok láthatók. Ezeket, a mindkét szinten húzódó, korinthoszi fejezettel ellátott pilaszterek választják el egymástól. Az épület gazdagon kiképzett koronázópárkánya fölött barokkos manzárdtető emelkedik. A rizalitban található a díszterem, mely az első és második emelt teljes magasságát elfoglalja. A rizalitból, két szélén, újabb rizalitok lépnek elő, melyekben ion fejezetű oszloppárokkal határolt erkélyeket alakítottak ki. A koronázópárkány fölött balluszteres mellvéd fut végig, mely fölött, a rizalit két sarkánál két-két allegorikus szobor áll. Ezek a szobrok a tudomány és művészet, valamint az igazságügy és mezőgazdaság szimbólumai.

            Az északi homlokzatot meghatározó 50 méter magas torony huzamosabb ideig tűzoltótorony szerepet töltött be. A homlokzat alsó szintje árkádos kiképzésű, mely mögött a tágas előcsarnokba lehet belépni, ebből pedig monumentális, háromrámpás lépcsőzeten keresztül lehet az emeletre jutni. Az épület belsejét freskókkal díszítették, melyek Udvary Ferenc munkái. Az épület boltozatának közepén elliptikus kupola magasodik, melyet nagyon gazdagon díszítettek.

            A Városháza épületének díszterme különböző fontos ünnepségeknek is otthont adó pompás terem, mely általában inkább a Helyi Tanács gyűléstermeként funkcionál.