ismertető

A rettegi református templom építésére vonatkozó emlékek még nem tisztázták teljesen az építésének történetét. Valószínűsíthető, hogy két fázisban épület a templom. A feltételezés stilisztikai megfigyeléseken és logikai következtetéseken alapul, melyek a két fázist is segítenek különválasztani. Ez alapján úgy tűnik, hogy az első fázisban épült fel a templom hajója. Ez a fázis a 13. és 14. század fordulójára tehető. A gótikus elemek ekkor készülhettek, mint a hajó falai, a külső falkép és a félköríves diadalív. Valószínűleg a hajót ekkor még boltozat nélküli mennyezet fedte és akkori szentélye nem meghatározható. Az 1960-as években Debreczeni László építész román kori faragványokat látott az épület egyik támpillérében és a templom kerítőfalában. Ezen a szálon tovább indulva, a második építési periódusban készülhetett a ma is látható szentély és a hajó boltozata, mely már eltűnt. A templomhajó jelenleg is álló támpillérei ennek a boltozatnak az alátámasztására szolgáltak. A második építési periódusból számos emlék maradt fenn. A szentély boltozata, a sekrestye ajtajának kerete, az ülőfülke, a nyugati oldalon nyíló bejárat, a külső falak lábazatának párkánya, a szentélyben látható freskók és azok a gótikus ablakok, melyek a szentély és a hajó falában nyíltak, de mára elfalazták őket.

            A 16. század utolsó évétől kezdődően számos pontos információnk van a templom történetéről. 1599-ben itt temették el a református püspököt, Toronyai Mátét. A templom számos katasztrófát élt túl, háromszor égették fel Retteget, melyet a templom is megsínylett. Először 1603-ban, majd 1703-ben és 1711-ben égették fel a császár zsoldosai. Minden bizonnyal ezen eseményeknek tulajdonítható, hogy az apró város a 17. század elejére szinte teljesen elnéptelenedett, volt olyan időszak, mikor összesen tizenhét lakosa maradt. Később újra benépesült és fejlődésnek indult. 1620 és 1640 között már nem parókia, hanem esperesség volt. Ebből az időszakból számos levéltári anyag őriz adatokat. Ezek az emlékek olyan berendezési tárgyakról és harangról tesznek említést, melyek azóta eltűntek. A hajóboltozat beomlásáról feltételezik, hogy 1704-ben következett be, mikor Tiege generális labanc serege támadást intézett a falu ellen. A templom felújítására 1752-ig kellett várni, ekkor zsindelyezték be a haranglábat is. A két évvel későbbi, 1754-es leltár már falazott tornyot, templomot, papi lakot, iskolát és templom körüli védőfalat is említ. A védőfalon 1788-ban nagy javításokat hajtottak végre.

            1807 és 1812 között nagy felújításokat hajtottak végre a református templom épületén. Ekkor számos adományról maradt feljegyzés, ebből lehet tudni, hogy a felújítás legfőbb támogatója a Bethlen család bethleni ága volt. A hajó belseje ekkor klasszicizáló barokk stílusú kialakítást kapott, ekkor építették fel a tornyot a nyugati kapu elé, és az 1960-ban még felfedezhető szentélyt valószínűleg ekkor bontották el, csak belső, gótikus részét hagyhatták meg, melyet beépítettek az új falba. Erről az átalakításról a szószéken elhelyezett emléktábla tanúskodik. A templom orgonájáról az 1845-ös évből találni említést. Ezt az orgonát 1907-ben javították, valószínűleg megegyezik a mai orgonával. Újabb javítások történtek 1861-ben. Ennek kapcsán említést tesznek a szentségtartó fülkékről, melyek azóta már nem megtalálhatók. 1884-ben ismét munkálatokat végeznek a templomon, korabeli források szerint ekkor vált a helyi közvélemény szerint a környék legszebb templomává. A következő század legelején (1902 és 1904 között) alacsonyabbra szabták át a templom tetőzetét. Ekkor falazták el a szentély és a hajó gótikus ablakait, helyettük új ablakokat alakítottak ki, valamint kiszélesítették a déli bejáratot. A templom tetejét és tornyának sisakját egy 1963-as vihar megrongálta. 1968-ban Debreceni László segítségével restaurálták, majd 1992 és 1993 között, a műemlékvédelemmel mit sem törődve ismét átalakították, majdnem az egész külső vakolatot eltávolították, a munkálatok során tönkrement számos, még fel nem tárt külső falkép és a nem megfelelő vakolóanyag felvitele miatt a falak nedvesednek.