ismertető

Torockószentgyörgy egykor Torda vármegye része volt. A település a Maros és az Aranyos folyók vízválasztóján található. A település jelenleg is meglehetősen elszigetelt földrajzi szempontból. A vidéken 1285-ben igen gyér volt a lakosság száma, ez a folyamatosan erre portyázó tatárok miatt volt. Torockószentgyörgy története Torda városával kezdődik, hiszen e területen a középkorban igen összefonodott a települések sorsának alakulása. A település kiépülése, a vár állítása a Thoroczkay család egyik ágához köthető. A család a 16. században szakadt több ágra, nemesi, grófi és bárói ágra. A különböző leágazások képviselői a környező völgyekben telepedtek le, majd széledtek szét.

            A vár Torockószentgyörgytől keletre, a falu határán áll. Állaga sajnos folyamatos romlásnak van kitéve, még ma is jelentőségteljesen magasodik a város fölé. Falai, bár omladoznak helyenként, még mindig magasan állnak. Nagyon fontos történelmi szempontból, jelentős műemléképületnek számít. A vár megközelítése nyugati oldalról a legkönnyebb, mely oldalról a városhoz vezet ösvény. A várfalnál két bejárati kapu található. A kapuk közül a bal oldalin belépve a vár legkorábban felépült részeit lehet megközelíteni. Ez a 14. század közepén épült lakótorony, mely egy tipikus példája a 13-14. századi lakótornyoknak. A torony nagyjából 20 méter hosszú, a bajárati szint magasságában 3 méter széles, alapja négyszögletes, a falai terméskőből épültek. A bejárata a déli oldalon található és a második szintre nyílik, mely az első emeletnek számít. A torony négyszintes, ezeket a szinteket deszkafödémmel választották el. Az eredeti bejárat az első emelet déli oldalán nyílott. Közvetlenül mellette, balra a fal vastagságában kialakított lépcső vezet a második emeletre. A többi szinten egyszerű faszerkezettel oldották meg a közlekedést. A torony délnyugati sarkából jelenleg is magasra emelkedő várfal indul ki, ez a vártetőre vezető utat zárta el. Ez a várfal egy kis udvart határolt. Ez volt alsó várnak nevezett rész, mely a Mátyás király elleni lázadás után is a Torockai család birtokában maradt. A 15. század végés, esetleg a 16. század legelején ezt az alsóvárnak nevezett udvart két osztófallal, három részre osztották. Ezekből csak egytlen egynek maradtak fenn romjai.

            A jobb oldalon húzódik az úgynevezett felső vár. Ennek a legrégebben épült része a torony, mely a sziklacsúcson emelkedik. A torony 1868-ban ledőlt az alatta lévő mélységbe, jelenleg csak északkeleti sarkának romjai láthatók. Ettől délre látható a 15. századben épült palotaszárny, mely utólagos építés műve. A palotaszárny északi oldala a toronyhoz simult. Ez a rész mára leomlott, déli végét jelzi a sarkain megmaradt amírozás. Építéséhez terméskövet és görgetegkövet is felhasználtak, az ablakkerete kialakításánál téglát is alkalmaztak. A palota belső részét négy egyforma alapterülető helyiségre osztották, ezek közül ma csak egyetlen egy dokumentálható. A palota L alaprajzúvá vált, mikor később egy újabb helyiséget építettek fel a nyugati részen. A palotaszárnyhoz egy kis alapterületű udvar is tartozott, melyet fallal kerítettek el. A palota belső helyiségei egymásba nyílzak és lehetséges, hogy innen lehetett megközelíteni a tornyot is. Mindegyik helyiséget egy ablak világította meg. A palotához egy újabb kétszintes épületet csatoltak, melyet Orbán Balázs bástyának nevezett el. A építmény valóban rendelkezik bástyaelemekkel, hiszen a külső rézsűs falát armirozással látták el, és vannak kialakított lőrései is. Az építménynek saját, teljesen különálló bejárata van a nyugati oldalon. Ez a pont a vár legdélebbi része. Innen indul ki a várfal, mely egy másik, nagy alapterületű nyugati udvart határol. Ez az udvar mutatja egységesnek a palotaszárnyat és a bástyának nevezett későbbi építményt, holott a kettőnek egymással nincs átjárása. A különböző helyiségek és terek funkciójáról semmiféle információ nem maradt fenn. Vannak források, melyek állítják, hogy a várban működött egy kápolna is, ám erre konkrét bizonyíték nincs, valamint a kápolna helyének meghatározása a jelenlegi ismeretek alapján lehetetlen. A kor szokásai azonban valóban feltételezik a kápolna létezését. A vár jelenleg nincs túl jó állapotban, falainak nagy része omladozik, ám még így is jelentős műemléképület, akár túristalátvánnyosságként is felfogható.