Bálint Gazda Vendégházak

Bálint Gazda Vendégházak (1) Bálint Gazda Vendégházak (2) Bálint Gazda Vendégházak (3) Bálint Gazda Vendégházak (4) Bálint Gazda Vendégházak (5) Bálint Gazda Vendégházak (6) Bálint Gazda Vendégházak (7) Bálint Gazda Vendégházak (8) Bálint Gazda Vendégházak (9) Bálint Gazda Vendégházak (10) Bálint Gazda Vendégházak (11) Bálint Gazda Vendégházak (12) Bálint Gazda Vendégházak (13) Bálint Gazda Vendégházak (14) Bálint Gazda Vendégházak (15) Bálint Gazda Vendégházak (16) Bálint Gazda Vendégházak (17) Bálint Gazda Vendégházak (18) Bálint Gazda Vendégházak (19) Bálint Gazda Vendégházak (20) Bálint Gazda Vendégházak (21) Bálint Gazda Vendégházak (22)
Bálint Gazda Vendégházak adatai:
cím:
Bálint Gazda Vendégházak
407281   Magyarlóna
Fő út 361
telefon:
0040 264-266-702, 0040 743-965-551
nyitva:
egész évben
szállás típusa:
falusi szálláshely, vendégház
férőhely:
7 szoba (14 ágy)
tájékoztató árak:
3000 HUF / fő ellátás nélkül
3800 HUF / fő reggelivel
5000-5500 HUF / fő félpanzióval

ismertető

Faluturizmus keretein belül további vendégházakat üzemeltetünk: Adél, Anikó, Jakab, Júlia, Tímea

Vezető: Jaskó Enikő

 

A magyarlónai református műemléktemplom

A Kolozs megyei Magyarlóna (ősi nevén Szászlóna) Kalotaszeg peremén, újabban az úgynevezett "átmeneti vidéken" elterülő falu, Kolozsvártól nyugatra, mintegy 12-13 km-re fekszik, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti nemzetközi műút közvetlen közelében, a Gyalui-havasok dombos aljában.
Templomunk építésének idejéről pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt viszont írásos emlékek bizonyítják hogy a XIV. század  elején Lóna egyházas hely volt (tehát templommal rendelkezett), és az 1332-35 közötti évekből ismeretes  a lónai pap neve is, aki János nevű plébános volt. Minden valószínűség szerint az első lónai templom a tatárjárás pusztitásai után épülhetett fel, a XIII. század második felében (inkább a század végén), amikor már szász telepesek is laktak Lónán.
Ezt a templomot később bővítették és alakították, melynek meglévő egyes részletei 600 éves múltra tekintenek vissza. Templomunk, mely a falu központját uralja, "hagymás", barokkos stílusú tornyával messziről magára vonja a figyelmet. A lónai templom hajója 16,50 m hosszú és 8 méter széles. Kissé görbe északi fele olyan hatást gyakorol a szemlélőre, mintha itt egy régi félköríves stílusú templom falait toldották volna ki. Mostani félköríves ablakai csak nagyon, késői átalakítások emlékei. Ugyanúgy, a szentély első, déli fekvésű ablaka sem eredeti. Ellenben a második és a nyolcszög három oldalából alakult szentélyzáródás déli ablakai megőrizték eredeti keskeny, csúcsíves (gótikus) formájukat és egyszerű díszítésüket. A szentélyzáródás tágasabb keleti ablaka a XV. sz. közepére (Hunyadi János korára) jellemző méreteket és díszítést mutat. A templom déli ajtója eredeti alakjában maradt meg. Ez és a diadalív a XIV: sz. végének és a XV. sz. legelejének nagyon egyszerű, szinte "szegényes" gótikus ízlésű értékes emlékei. A szentély eredetileg boltozatos volt, a kőlábait keresztvirágok fejezhették be. Templomunk tornya jóval később, csak a XIX. sz. legelején (1802-ben) épült. A régmúlt időkben itt is fatorony vagy harangláb állhatott, éppen úgy mint, mint sok más erdélyi templom mellet. Templomunk nagyharangját tiszteletre méltó elődeink (magyarok és szászok) Mátyás Király uralkodása idején öntötték, 1482-ben. Ezen a harangon, amely századunk második negyedében megrepedt és ezáltal elveszítette eredeti hangját, a következő latin felirat volt: "Cristus. rex. venit. in. pace. deus. homo. factus. est. anno. Domini. MCCCC811. " (Magyar fordításban: "Krisztus király eljött békében, az Isten emberré lett. Az Úrnak MCCCC811. -1482. -évében. "). A felirat egyik érdekessége, hogy benne a római és arab számjegyek vegyesen fordulnak elő. Sajnos, ezt az ősi harangot 1950-es évek folyamán újraöntötték, szerencsére 500 éves "elődje" anyagából és annak pontos mintájára. E "megújított" nagyharang mellet templomunk tornyában 2 kisebb, illetve közepes nagyságú harang is található, melyek századunk első felében készültek, egyik 1928-ban, a másik meg 1938-ban, mindkettő a hívek nemes közadakozásából. A lónai templom jelenlegi orgonája 1826-ban készült Nagyváradon, ahonnan Jáger István kurátor szállította haza, szekerén (140 km távolságról).
Igen értékesek és művészettörténeti szempontból is elismertek azok a munkák, amelyek a XVIII. sz. közepén valósultak meg Umling Lőrincz híres szász, festő-asztalos tevékenysége nyomán, templomunkban. Ez a templomfestő asztalos 1740-ben került Kolozsvárra Szászkézdről, és hosszú évtizedeken keresztül, eleinte egy-egy segéddel, később két fiával számos kalotaszegi és néhány, volt Szolnok-Doboka megyei református templom belső (fa) díszítését végezte. Templomunk kazettás festett famennyezetét (8x 15 táblás mennyezet), "legény"- karzatát, karzatfeljáróját, barokk szószékkoronáját, a padokat és padelőkét Umling Lőrincz alkotó erejének fénykorában készítette és festette. A hatalmas kazettás mennyezet (leszámítva a széles szegélyező táblákat) szinte mindegyik darabja változatos virágmintáival és formagazdagságával, a karzatfeljáró gazdagon díszített lombozatos virágmintáival, a barokk szószékkorona szép, magyaros mintáival nagymértékben emelik a lónai templom belső díszítését, és ugyanakkor dicsérik Umling Lőrincz művészi munkásságát. E nagyon változatos késő-reneszánsz és barokk ízlésű gazdag és változatos virágminták érdekes színezésükkel is csodálatos hangulatot teremtenek. Umling Lőrincz a lónai templom szószékkoronáját 1750-ben, a nagyméretű mennyezetet, karzatot, karzatfeljárót, padokat és padelőkét 1752-ben festette. De említsük meg név szerint is azokat a lónai egyházi vezetőket, akiknek idejében megvalósult a művészi munka, és amelyről a festett famennyezet egyik feliratos táblája tanúskodik: Baczoni Incze Sámuel prédikátor, Krasznai István kurátor, és Ifjú Király Márton egyházfi.
Ősi, 600 éves templomunk, amely az elmúlt századok viharaiban sokszor nagy anyagi károkat szenvedett, minden alkalommal megújult a hívek áldozatvállalása nyomán. Talán a legnagyobb pusztításnak akkor volt kitéve, amikor 1660. május 22-én, éppen Lóna és Szászfenes határában zajlott le a II. Rákoczi György erdélyi fejedelem vesztes csatája az Erdélybe betört török-tatár hadak ellen. Akkor sebesült meg a fejedelem is, oly súlyosan, hogy nemsokára (1660. jún. 7-én) Váradon bele is halt sérüléseibe. E csata nyomán az ellenség nagy pusztítást vitt véghez Lónán is: felperzselte a falut, nem kímélvén a templomot sem. Valószínű, hogy akkor semmisült meg templomunk gótikus boltozata i, melynek pótlására később (a háborús pusztítások kiheverés után) már csak famennyezet került.
Népünk minden időkben képes volt áldozatot vállalni templomáért. Tette ezt a múltban, a közelmúltban és teszi a jelenben is.
Hófehérre meszelt, számunkra oly kedves műemléktemplomunk falunk központjában, boldog és ínséges időkben "erős várunk" volt, és az lesz számunkra és kissé megfogyatkozott utódaink számára, a jövőben is. Több mint 1300 lónai református testvérünk szeretettel és hittel ragaszkodik ősi templomához.

 

  • 7 szoba
  • 1 db 3 ágyas
  • 5 db 2 ágyas
  • 1 db 1 ágyas
  • mindegyik saját fürdővel
  • 14 férőhely
  • félpanzió 4500-4800 megegyezés szerint

A Magyarlónai faluturizmus vezetője: Jaskó Ilona

Bálint Gazda Vendégházak tulajdonságai

Szállás szolgáltatásai: WC, zuhanyzó/fürdőkád, reggeli, félpanzió, teljes ellátás, konyha, tűzhely, mikro, hűtőszekrény, ebédlő, zárt parkoló, TV, kert, udvari tűzhely, kutya/macska bevihető, társalgó

Környék szolgáltatásai: élelmiszerbolt, étterem, cukrászda, gyorsétterem, kávéház, parkoló, buszparkoló, tenisz, síelés, lovaglás, vadászat, horgászat, csónakázás, természetjárás, erdő/park, strand, vízpart, szolárium, múzeum, kastély, vár, emlékmű, színház, mozi, posta, pénzváltás, benzinkút, fodrász, kozmetikai szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás