Csatári Vendégház ismertető

Kedves vendégünk!

Mi más lehetne egy fogadós küldetése a világban mint az, hogy néhány napra vagy néhány hétre otthont varázsoljon a betéroknek. Mert a falak, a bútorok, a teto, önmagukban nem válnak otthonná. Tudatában voltunk ennek a ténynek már akkor, amikor a vendégeink kényelmét szolgáló tárgyakat gondos aprólékossággal megterveztük és kiviteleztük, azonban tudtuk, hogy ezt a beruházást csak vendégszeretet révén lehet életre kelteni.

Kedves vendégünk! Azon munkálkodunk, hogy panziónk eleget tegyen ennek a kihívásnak.
A természet azzal áldotta meg a Parajd környékén lakókat, hogy kincseibol többet juttatott ide, mint más helyekre.     Az itt lakóknak, így nekünk is, az a feladatunk, hogy az emberi testnek és léleknek oly jótékony adottságok megtapasztalásához a leheto legjobb feltételeket nyújtsuk.

Ma már nem fogadósról és vándorról, hanem szállásadóról és turistáról beszél a szakma. Meggyozodésünk, hogy a megnevezések mögött a lényeg csak keveset változott. Kényelmet nyújtani a kiinduláshoz és a visszatéréshez. A felüdüléshez, a feltöltődéshez, a pihenéshez vagy éppen a gyógyuláshoz. A magunk során ezt a kényelmet és ezeket a feltételeket megtoldjuk egy mosollyal egy kedves szóval vagy éppen egy házi ízzel!

Szívesen látjuk!

Kirándulási lehetőségek
 

Szováta, Parajd
Európai hírű üdülőváros. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekvő Medve-tó, amely az ország legnagyobb hőtároló tava. Alakja egy kiterített medvebőrhöz hasonlít, valószínűleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes levegővel, így valóban zavartalan üdülést ígér. Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezelő működik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürdő. A fürdő 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet, a 46 C-o. 

Székelyudvarhely
Székelyudvarhely történelme a Csicser, a Budvár, a Székely-támadt vár és a Szent Miklós-hegy közé ékelodik. Legosibb története a Budvárnak van, melyet a legenda szerint - a hun királynak - Attilának a testvéröccse Buda épített, és amelyet 1241-ben a tatárok leromboltak. A Budvár mellett található a Csicser, csúcsán az orhely-váracska romjaival. A Székely-támadt vár maradványa amely egykor kolostor volt a központban található. 1562-ben, János Zsigmond idejében, fellázadt a székelység, amely lázadás kudarcba fulladt. Innen ered a Székelytámadt elnevezés. A látványosságai közé tartozik a román kori Jézus-kápolna, a Szent Ferenc-rend kéttornyú temploma és kolostora, a Szent Miklóshegyi római katolikus templom valamint az egész város dísze a Tamási Áron gimnázium.

Hargitafürdő
A település a Csicsói-Hargita sűrű fenyvesei között fekszik, 1350 méter tengerszint feletti magasságban. Elnevezését egykori borvizes meleg fürdőjének és a száraz gázömléseinek köszönheti. Az ide vezető, jó minőségű autóút ellenére a fürdőt 1950-ben teljesen felszámolták, csak a mofetta üzemel nyáron. A környéken található borvizek és az alhavasi klíma kitűnő alkalmat nyújt üdülésre, sportolásra. A korán lehulló hó és a felvonókkal ellátott sípályák a sízők paradicsomává teszik a települést. 

Gyergyószárhegy
Gyergyószárhegy 6 km-re található Gtergyótól. Kialakulását a XII-XIII századra teszik, nevét valószínűleg a hegyről kapta Szárhegy azaz Tar hegy. A falura nagy hatással volt a Lázár család jelenléte melynek emlékét a Lázár-kastély őrzi. A kastélyt a XV. században kezdték el építeni. A történelem forgatagában sok mindenen keresztül ment és a kastélyt többször lerombolták, renoválási munkálatai most is folyamatban vannak. 
A XVII században kap a falu a kastély által fontos szerepet hiszen a Székelyföldre látogató fejedelmek, sőt királyok is itt szálltak meg. A medencét többször támadták a törökök, tatárok. Ezeket a falu és lakossága is gyakran megsínylette. A gyergyóiak és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb mely alá a vereséget szenvedett tatárok tetemeit temették. A faluban egy Ferences kolostor is van amelyet már az 1600-as években el kezdtek építeni. A faluban művésztelep működik 1974- től és azóta minden év augusztusában itt találkoznak a képzőművészek. 

Gyímesek
A Gyímesekben a csángók népszokásaival, kultúrájával ismerkedhetnek meg. A Gyimesi-szoros a Tatros völgyének legérdekesebb szakasza. A történelmi határ ezen a szakaszon a Csülemér gerinc közelében ereszkedett alá, a Csülemér-patak völgyében egészen a Tatrosba való ömléséig. Itt állították fel az 59. számú határoszlopot. Megtekinthető az egykori vámhivatal, a fináncok épületeinek romjai és régi raktárhelyiségek alapjai. 

Mohos tőzegláp, Bálványos
A Mohos-tőzegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb esőzések idején a 10 méter vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is képes elnyelni. A tőzeg az évezredek során elhalt tőzegmohák tömkelegéből halmozódott fel. A tőzegláp területén számos nyílt vízfelület, úgynevezett tószem és különböző növényritkaságok is találhatók. A környezetvédők egy keskeny fahidat építettek az ingoványos talaj fölé, amelyen a láp egy része bejárható. 

Bálványos-vár a vidék egyik kora-középkori vára, építését történészek a XI-XII. századra teszik. A XIV. században már az Apor család birtokolta, akik valószínűleg királyi adományként kapták. Állítólag ősi várukba rejtőzve áldoztak pogány kori bálványaiknak, és csak Béla király tudta őket a kersztény hitre téríteni. A belső-tornyos, szabálytalan alaprajzú várak közé tartozik. A hegy legmagasabb pontja 1041 méteres, itt található az öregtorony, amely a legrégebben épült, ezt követte a belső, majd a külső várfal. Feltételezések szerint a belső fal IV. Béla idejében (1235), míg a külső IV. László uralkodása idején, 1272-1290 között épült. Egyetlen négyszögű tornyának romjairól káprázatos kilátás nyílik az alatta elhelyezkedő fürdőhelyre. A 20 m magas öregtorony az 1970-es földrengés alkalmával omlott le, és kapta mai, csonka formáját. 

Gyilkos-tó, Békás-szoros
A Keleti-Kárpátok keblén ringó, legendástörténetu torlasz-tó a Gyilkos-tó, a Nagy Hagymást átszelo Békás-patak csobogása és az ot kíséro meredek sziklabércek, örök élményt varázsolnak a látogatónak. 
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb hasadékvölgye. A szorosban sétálva 200-300 méter magas sziklafalak tornyosulnak a gyalogos fölé, a szűk völgyben pedig, a falak között kanyargó út mellett ott zúg a Békás-patak, amely később a Gyilkos-tóba ömlik, s amelynek esése a szoros kijáratáig 200 méter. Ez a hely a hegymászók valódi paradicsoma, a függőleges falak látványa feledhetetlen emléket nyújt. 

Szent Anna-tó, Tusnád
Tusnád nemzetközi hírnek örvendő látványosság, Alcsíkban az egyetlen városjogú település. Ezt a címet gyógyfürdőinek és ásványvizeinek, borvízforrásainak köszönheti. Számtalan gyalogtúra szervezhető: a Sólyomkőre, a Tusnádfürdői-szorosba, a tusnádi Vártetőre, a Szent Anna-tóhoz. 
"Mint nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbenyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet, s szebb képet ennél nem találtok". (Benedek Elek) Délkelet-Európa egyedüli épen maradt vulkáni krátertava, mely a Kárpátok kialakulásával összefüggo eroteljes vulkáni tevékenység eredménye. Élovilága szegényes, ami csökkent ásványi anyag tartalmáról tanúskodik, krátere 950 m-es szintig mélyed. Vastag iszaprétege a feltöltodés jele. Ikerkrátere a Mohos elöregedett, vize évezredeken át fokozatosan apadt, majd elmocsarasodott, és mint havasi tozegláp ismeretes. 

Csíksomlyó
A csíksomlyói barokk kegytemplom "mint osi Mária-kegyhely" nemzeteket és nemzedékeket vonz a nagyságával, szépségével és csodatévo erejével. A pünkösdi zarándoklatokat 1567 óta, vagyis a Tolvajosi gyoztes csata után tartják, annak emlékére, hogy a csíki és a gyergyói katolikusság elhárította szüloföldjérol az eroszakos hittérítés veszélyét. A Napba öltözött Asszonyt ábrázoló reneszánsz kegyszobor a zarándoklatok középpontjában áll. 

Fogarasi-havasok
Babits Mihály, a Fogarason élo költo szavai huen vallanak a Déli-Kárpátok gyémánt havasairól, alkonyi lila árnyairól: "Fellegszeru hegyek, hegyszeru fellegek, hol a köd testet ölt, a ko meg fellebeg, s alig leírhatón, alig képzelheton fátyolos napsugár szikrázik a teton." Az "Erdélyi-Alpok" a magashegyi turizmus kedvelt központja. Sziklafalai és a mellékgerincek éles tarajai, több sziklamászásra alkalmas útvonalat is kínálnak. Magashegyi természeti viszonyoknak megfelelo felszerelés, öltözék szükséges az ide vágyó turistának. Gleccserlépcsok mögött meghúzódó, csillogó tavak a hegység különleges színfoltjai.