| Farkaslaka Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író - eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Tamási sírját és az emlékművet naponta felkeresik, a Tamási-emlékház (szülőház) főleg a nyári idényben látogatott. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye lett. A külföldön is ismert irodalmi vonatkozások mellett a falu jelentős gazdasági eredményeket (fakitermelés, szénégetés, háziipar) tudott és tud felmutatni. Farkaslaka a Felső-Nyikó völgyében, a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető (953 m) nyugati előterében, 540-580 m magasságban települt. A falu házai a régi országút két oldalán sorakoznak, és helyenként meredek lejárók teremtenek kapcsolatot a Nyikó-völgyi utcákkal. Ez a régi út a Kalonda Fenyőút-hegyére vezetett fel. Orbán Balázs említi, hogy Farkaslaka a Gordon nevű hegy végbütüje alatt fekszik, és egy század óta vált el Szentlélektől. Tamási Áron sírja A székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között nyugszik. A sírhelyhez a parkoló mellett emelt székelykapu (a rovásírásos székelykaput Jakab Árpád agrármérnök faragtatta Máréfalván) alatt áthaladva, egy kis sétányon juthatunk. A sír mögött a Tamási-emlékművet tekinthetjük meg. Tamási végakarata volt (olvasható az 1966. május 19-én kelt végrendeletében), hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra. Kányádi Sándor (1966) verséből idézzük: "Kívánhat-é ember többet / Derékaljnak szülőföldet / S két cserefa tömött árnyát / szemfedőnek." Tamási-emlékmű (a Templomdombon, a sírkert előterében) Szervátiusz Jenő és fia, Tibor alkotása (1972-74). Tamási művének és hitvallásának értékeit vetíti elénk. A Tamási-emlékmű a Hargitáról, a tizenhétfalusi legelőről, Medveferedőből (ahol az "Úr asztala" nevet viselte) ide szállított, 3 méter magas, átlag 1 méter széles, közel 2 m3 nagyságú, 8 tonnányi andezitsziklából készült. Sütő András szavaival "több tonnás hegyibeszéd" Tamási hőseit ábrázolja: Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá az igazságra: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...". A római katolikus templom 1842-1848 között épült a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. Védőszentje Nepomuki Szent János. A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas. Az osztrák klasszicizmus falusi templomtípusainak egyike, amely egyszerűsített klasszicizáló-barokk berendezést kapott. A jelenleg harangokat Nagyszebenben öntették 1927-ben. Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette). A templom előterében az 1914-18-ban elesett helybeliek emlékműve áll. A templom freskói aradi festőtestvérek műve. Tamási Áron-emlékház (Tamási szülőháza, emlékmúzeum Nagy u. 238. sz.) A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. 1970-től 1982-ig Tamási Gáspár, az író testvéröccse volt a ház gondnoka, majd 1982-től Tamási Erzsébet, az író húga és férje Sipos Ferenc. A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, a "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható. Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 19-én. A múzeum gondnokságát ma Tamási legkisebb testvére, Erzsi néni látja el. Kirándulás a környéken.
Székelyszentléleki római katolikus templom:
Szentlélek katolikus temploma szép arányú, többször átépített, középkori eredetű gótikus épület. A templomot alacsony kőfal övezi.
Székelyszentléleki múzeumház:
A Nyikó menti vidék néprajzi hagyományait, népviseletét, a hagyományos székely építkezés, a falusi élet mindennapi tárgyait, eszközeit mutatja be.
Szováta, Parajd
Európai hírű üdülőváros. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekvő Medve-tó, amely az ország legnagyobb hőtároló tava. Alakja egy kiterített medvebőrhöz hasonlít, valószínűleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes levegővel, így valóban zavartalan üdülést ígér.
Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezelő működik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürdő. A fürdő 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet, a 46 C-o.
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely történelme a Csicser, a Budvár, a Székely-támadt vár és a Szent Miklós-hegy közé ékelődik. Legősibb története a Budvárnak van, melyet a legenda szerint - a hun királynak - Attilának a testvéröccse Buda épített, és amelyet 1241-ben a tatárok leromboltak. A Budvár mellett található a Csicser, csúcsán az őrhely-váracska romjaival. A Székely-támadt vár maradványa amely egykor kolostor volt a központban található. 1562-ben, János Zsigmond idejében, fellázadt a székelység, amely lázadás kudarcba fulladt. Innen ered a Székelytámadt elnevezés. A látványosságai közé tartozik a román kori Jézus-kápolna, a Szent Ferenc-rend kéttornyú temploma és kolostora, a Szent Miklóshegyi római katolikus templom valamint az egész város dísze a Tamási Áron gimnázium.
Hargitafürdő
A település a Csicsói-Hargita sűrű fenyvesei között fekszik, 1350 méter tengerszint feletti magasságban. Elnevezését egykori borvizes meleg fürdőjének és a száraz gázömléseinek köszönheti. Az ide vezető, jó minőségű autóút ellenére a fürdőt 1950-ben teljesen felszámolták, csak a mofetta üzemel nyáron. A környéken található borvizek és az alhavasi klíma kitűnő alkalmat nyújt üdülésre, sportolásra. A korán lehulló hó és a felvonókkal ellátott sípályák a sízők paradicsomává teszik a települést.
Gyergyószárhegy
Gyergyószárhegy 6 km-re található Gtergyótól. Kialakulását a XII-XIII századra teszik, nevét valószínűleg a hegyről kapta Szárhegy azaz Tar hegy. A falura nagy hatással volt a Lázár család jelenléte melynek emlékét a Lázár-kastély őrzi. A kastélyt a XV. században kezdték el építeni. A történelem forgatagában sok mindenen keresztül ment és a kastélyt többször lerombolták, renoválási munkálatai most is folyamatban vannak.
A XVII században kap a falu a kastély által fontos szerepet hiszen a Székelyföldre látogató fejedelmek, sőt királyok is itt szálltak meg. A medencét többször támadták a törökök, tatárok. Ezeket a falu és lakossága is gyakran megsínylette. A gyergyóiak és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb mely alá a vereséget szenvedett tatárok tetemeit temették. A faluban egy Ferences kolostor is van amelyet már az 1600-as években el kezdtek építeni. A faluban művésztelep működik 1974- től és azóta minden év augusztusában itt találkoznak a képzőművészek.
Gyímesek
A Gyímesekben a csángók népszokásaival, kultúrájával ismerkedhetnek meg. A Gyimesi-szoros a Tatros völgyének legérdekesebb szakasza. A történelmi határ ezen a szakaszon a Csülemér gerinc közelében ereszkedett alá, a Csülemér-patak völgyében egészen a Tatrosba való ömléséig. Itt állították fel az 59. számú határoszlopot. Megtekinthető az egykori vámhivatal, a fináncok épületeinek romjai és régi raktárhelyiségek alapjai.
Mohos tőzegláp, Bálványos
A Mohos-tőzegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb esőzések idején a 10 méter vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is képes elnyelni. A tőzeg az évezredek során elhalt tőzegmohák tömkelegéből halmozódott fel. A tőzegláp területén számos nyílt vízfelület, úgynevezett tószem és különböző növényritkaságok is találhatók. A környezetvédők egy keskeny fahidat építettek az ingoványos talaj fölé, amelyen a láp egy része bejárható.
Bálványos-vár a vidék egyik kora-középkori vára, építését történészek a XI-XII. századra teszik. A XIV. században már az Apor család birtokolta, akik valószínűleg királyi adományként kapták. Állítólag ősi várukba rejtőzve áldoztak pogány kori bálványaiknak, és csak Béla király tudta őket a kersztény hitre téríteni. A belső-tornyos, szabálytalan alaprajzú várak közé tartozik. A hegy legmagasabb pontja 1041 méteres, itt található az öregtorony, amely a legrégebben épült, ezt követte a belső, majd a külső várfal. Feltételezések szerint a belső fal IV. Béla idejében (1235), míg a külső IV. László uralkodása idején, 1272-1290 között épült. Egyetlen négyszögű tornyának romjairól káprázatos kilátás nyílik az alatta elhelyezkedő fürdőhelyre. A 20 m magas öregtorony az 1970-es földrengés alkalmával omlott le, és kapta mai, csonka formáját.
Gyilkos-tó, Békás-szoros
A Keleti-Kárpátok keblén ringó, legendástörténetű torlasz-tó a Gyilkos-tó, a Nagy Hagymást átszelő Békás-patak csobogása és az öt kísérő meredek sziklabércek, örök élményt varázsolnak a látogatónak.
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb hasadékvölgye. A szorosban sétálva 200-300 méter magas sziklafalak tornyosulnak a gyalogos fölé, a szűk völgyben pedig, a falak között kanyargó út mellett ott zúg a Békás-patak, amely később a Gyilkos-tóba ömlik, s amelynek esése a szoros kijáratáig 200 méter. Ez a hely a hegymászók valódi paradicsoma, a függőleges falak látványa feledhetetlen emléket nyújt.
Szent Anna-tó, Tusnád
Tusnád nemzetközi hírnek örvendő látványosság, Alcsíkban az egyetlen városjogú település. Ezt a címet gyógyfürdőinek és ásványvizeinek, borvízforrásainak köszönheti. Számtalan gyalogtúra szervezhető: a Sólyomkőre, a Tusnádfürdői-szorosba, a tusnádi Vártetőre, a Szent Anna-tóhoz.
"Mint nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbenyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet, s szebb képet ennél nem találtok". (Benedek Elek) Délkelet-Európa egyedüli épen maradt vulkáni krátertava, mely a Kárpátok kialakulásával összefüggő erőteljes vulkáni tevékenység eredménye. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványi anyag tartalmáról tanúskodik, krátere 950 m-es szintig mélyed. Vastag iszaprétege a feltöltődés jele. Ikerkrátere a Mohos elöregedett, vize évezredeken át fokozatosan apadt, majd elmocsarasodott, és mint havasi tőzegláp ismeretes.
Csíksomlyó
A csíksomlyói barokk kegytemplom "mint ősi Mária-kegyhely" nemzeteket és nemzedékeket vonz a nagyságával, szépségével és csodatévő erejével. A pünkösdi zarándoklatokat 1567 óta, vagyis a Tolvajosi győztes csata után tartják, annak emlékére, hogy a csíki és a gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjéről az erőszakos hittérítés veszélyét. A Napba öltözött Asszonyt ábrázoló reneszánsz kegyszobor a zarándoklatok középpontjában áll.
Fogarasi-havasok
Babits Mihály, a Fogarason élő költő szavai hűen vallanak a Déli-Kárpátok gyémánt havasairól, alkonyi lila árnyairól: "Fellegszerű hegyek, hegyszerű fellegek, hol a köd testet ölt, a kő meg fellebeg, s alig leírhatón, alig képzelhetőn fátyolos napsugár szikrázik a tetőn." Az "Erdélyi-Alpok" a magashegyi turizmus kedvelt központja. Sziklafalai és a mellékgerincek éles tarajai, több sziklamászásra alkalmas útvonalat is kínálnak. Magashegyi természeti viszonyoknak megfelelő felszerelés, öltözék szükséges az ide vágyó turistának. Gleccserlépcsők mögött meghúzódó, csillogó tavak a hegység különleges színfoltjai.
|
