Abafája

ismertető


Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Abafája a Maros jobb partján fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Szászrégenhez tartozik.  

Névalakja. . .

minden bizonnyal az ómagyar Aba férfinévvel és a fa (mint erdő) főnévvel  hozható összefüggésbe. Román nevét a hivatalos névadás után kapta. Magyarra fordítva az apă lină annyit tesz: 'lassú víz'.

Története röviden


Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Abafalvaként olvashatunk róla. A település mai és egykori területe nem esett egyben. Régebben ugyanis a lakosság a Beng határrészben élt. A kolozsmonostori apátság által telepített Apáti falu lakosságával az itteniek az 1400-as években asszimilálódtak.

A XX. század elején mezőségi cselédek és törpebirtokosok lakják.

2006-ban heves ellenállást váltott ki, amikor a rendőrök az itteni romákra támadtak.

Lakossága

1850-ben keletkezett adatok alapján legnagyobb számban románok éltek itt, de nem elhanyagolható a magyarság és a cigányság aránya sem. Felekezeti szempontból élt itt görög katolikus, római katolikus és református is.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, jelentős román kisebbséggel.
Továbbra is görög katolikusok, római katolikusok és református vallásúak élnek itt.
1992-ben a domináns számú románság mellett élt itt cigány és magyar is.
Felekezeti szempontból legtöbben ortodoxok, de jelentős a római katolikus,   református és  görög katolikus vallásúak aránya is.

Látnivalói

  • A XIX. században épített klasszicista stílusú Huszár-kastély a XX. század második felétől fogyatékosok speciális tanintézménye.
  • A kolozsmonostori apátság által építtetett római katolikus templom, melyet az idők során többször is felújítottak. A reformáció után a reformátusok kaparintották meg, de a katolikusoknak br. Huszár Sándor segítségével sikerült visszaszerezni.
  • Alpár Ignác tervei alapján építették meg a XIX. század végén a református templomot.
  • Szintén XIX. századi a Bornemissza család kúriája.

Abafája híres emberei

  • Itt született a XX. századi szobrász Kocsis Előd és Bethlen Gergely honvédezredes is.
  • Dsida Jenő költő a Huszár család kastélyában a XX. században hét hónapon át nevelőként tevékenykedett.
  • Itt ölték meg Abafáji Gyulai Pált a XVI. század végén.