Agyagfalva

Agyagfalva a Bögözi-medencében, a Fancsika-patak völgyének kijáratánál fekvő Hargita megyei falu, mely közigazgatásilag Bögödhöz tartozik.
Székelyudvarhely innen csupán 10 kilométer.

Története röviden

A település határától nem messze egy bronzkori település nyomaira bukkantak a régészek. Tehát a már ősidők óta lakott terület.
Egyesek szerint a település mai és régi területe nem esett egyben. Egykor ugyanis a lakosság Fancsikahíd táján élhetett. Az ősi lakosok székelyek voltak, akiknek a Nagy - Küküllő északi része volt gyülekezőhelyük.

Történelmi szempontból is fontos volt, amikor a székelység összeállította nemzeti törvényeit a XVI. században.
Népfelkelésük 1848-ra datálható.
1910-es adatok alapján az itt élő 946 ember közül mindenki magyarnak vallotta magát.
Számuk 1992-ben már 797-re csökkent, de továbbra is etnikailag homogén lakosságról beszélhetünk.

Látnivalói

• Az 1848-as székely népfelkelésre emlékező emlékművet a XX. század második felében  avatták fel.
• A település református templomának eredete egészen az 1200-as évekig nyúlik vissza. Az idők során többször is szükségessé vált átalakítása ezért gótikus stílusjegyeket is magán hordoz. Tornya XVII. századi, óraszerkezete páratlan szépségű kovácsoltvas.
  

Agyagfalva híres emberei

• Góró Lajos őrnagy itt született. Nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum megszervezése.
• Szintén agyafalvai születési a kuruc kapitányból lett holland ezredes Sándor Gergely.