Balázsfalva

Balázsfalva a Nagy- és Kis- Küküllő összefolyásánál, Gyulafehérvártól északkeletre fekvő Fehér megyei megyei jogú város, mely Gyulafehérvártól csupán 42 kilométerre található.

Elnevezése:
Minden bizonnyal első birtokosáról Cséry Balázsról ered.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még villa Blasiiként olvashatunk róla

Az itt található várkastélyt a XVI. században építtették, név szerint Bagdy György, az erdélyi helyettes főkapitány.Az Erdélyi Fejedelemségből kiszakadva a XVII. századtól a Habsburg uralom
 részét képezte.
A XVIII. századtól nyomda kezdte meg működését. Ebben az évszázadban már érezhető volt a románság törekvése, az ellenállási mozgalmak egyre jelentősebbek lettek. Ezen mozgalmak gócpontja lett Balázsfalva.
A „Szabadság mezeje" elnevezésű területen tartották a románok nemzetgyűléseiket,1861-ben pedig Erdély uniója ellen léptek fel.


Lakosság:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar és német kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a balázsfalvi járás szerves részét Alsó-Fehér vármegyében.


Látnivalók:

• görög katolikus érseki székesegyház (a város főterén)
• görög katolikus érseki palota
• A „Szabadság Mezeje” elnevezésű terület a románok számára nemzeti emlékhely.