Barót

A keresztnevet lásd a Barót szócikkben.

Barót (románul Baraolt) város a mai Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja, járási székhely. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ban 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

Nevének eredete

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

Története

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagyNagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

Látnivalók

• Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
• A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
• A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
• Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
• Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
• Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.

Híres emberek

• Itt született 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító.
• Itt született 1801-ben Keserű Mózes csillagász.
• Itt született 1817-ben Simonfy Dániel Bem tábornok orvosa.
• Itt született 1834-ben Mircse János történész.
• Itt született 1863-ban Gaál Mózes író.
• Itt született 1937-ben Gyulai Líviusz grafikusművész.

Testvérvárosai

• Zirc (1990),
• Szarvas (1997),
• Párkány (2005),


Forrás: Wikipedia Barót