ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Bodos (románul Bodoş) A Cseretető völgykatlanban Kovászna megyei község, mely közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Sepsiszentgyörgy csupán 26 km-re található innen.

Elnevezése

Nevének eredetéről megoszlik a vélemény. Van akik szerint a falu régen bujdosóknak adott helyet, így neve a bujdosó szóból ered. Mások szerint a falu neve egy Bujdosó nevű embertől származik.

Története röviden

A falu határában áll Kelemen vára. Egészen pontosan a Petrás-fenyőse nevű csúcs mellett. Története mai napig ismeretlen. Látható nyoma sajnos nincs. A falu első temploma a XV. században épült. Elpusztulása után a XVIII. században megépítették a mai református templomot.35 méter magas tornya bádogtetős. Eredetileg cseréptetővel készült. A templomnak két kapuja is. Ezt vastag várfal védi .
Nagy harangján az alábbi felirat olvasható:ISTEN DICSOITÉSÉRE BODOS EGYHÁZA 1922 Jún.
Kis harangján pedig ez a felirat olvasható:ÖNTÖTTE HONIG FRIGYES ARADON 1910.
A XIX. században súlyos tűzvész végzett jelentős pusztítást. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős válozást. A domináns számú magyarság mellett élt itt román nemzetiségű is.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Miklósvári járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Itt született

• A XIX. században Budai József pomológus, geológus.
• A XX. században Egyed Ákos történész.