Borzont

Borzont (románul: Borzont), település Erdély Hargita megyei részén.

Fekvése

Borzont egy kis falu, amely Alfalutól egy kilométerre helyezkedik el. Nagyon nagy a területe, nagy mezői vannak, de a falu maga nagyon kicsi. A 2003-as évi népszámláláskor a faluban 796 főt tartottak nyilván. Mivel a népesség kicsi, ezért a házak száma is nagyon csekély, ami napról-napra változik. Alfalu közelségét kihasználva sokan kezdtek alfalviak kiköltözni Borzontra, ennek nagyon sok oka van, mert Borzont egy csendes település.

A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetőre, majd Parajdra vezető 13B műút mentén (elég rossz állapotban van). A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítettek a faluba. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetőre. Gyergyószentmiklós - Parajd távolsága a Bucsin tetőn át összesen 51 km.

Népessége

1992-ben 824-en lakták.

Története

Nevét a Borzont patakról kapta. A Bucsin-tető alatt, a régi Sóútja mellett: Borzontfőnél csobog egy forrás: itt ered a Borzont-pataka.Nem messze innen a Maros, valamint a belé ömlö Kis-Borzont és a Fehér-patak körül ölel egy említésre méltó, flórában gazdag védterületet: a Nyírest, mely fokozatosan emelkedik a medencétöl a hegyvonulat felé.

A múlt század végén és a század elején sokan költöztek Borzontra, ami akkor még csak egy tanyaféle település lehetett. Nem volt se templom, se iskola, sem üzlet. A nagy erdőkitermelések idején kaptak annyi fát a helybéliek, amiből egy iskola-kápolnát épithettek.

Lassan-lassan különvállt Alfalutól és ma már teljesen különálló falu.

Vannak a faluban ügyes kézügyességgel rendelkező emberek, akik ma már híres ácsok vagy kőművesek. Nagyrészük csomafalviaktól tanult, akik világhírűek, főleg a fa megmunkálásában. Borzonton jelenleg 356 ház van, amit a falubeli mesteremberek építettek. Nagyon sok embernek van magántulajdonában kisebb műhely, amit arra szolgál, hogy a tulajdonukban lévö épületeket megjavítsák vagy újat építsenek.

Borzontnak több egyesülete van, mint például a Gazda–kör, amit 1999-ben hoztak létre, hogy a falu gazdáit jobban fel tudják világosítani minden támogatás felől. Van egy tűzoltó egyesülete, ami az Ö.T.A-nevet viseli, vagyis Önkéntes Tűzoltó Alakulat. Van egy jól megszervezett ifjúsági csoportja, amely aktívan részt vesz minden rendezvény megszervezésében.

Közigazgatása

Borzontnak nincs saját polgármesteri hivatala, a falu ügyeit az alfalvi hivatalban intézik. A falunak két képviselője van, akik mindent megtesznek a falu érdekeiért. Van egy általános iskolája, ami sok modern felszereléssel rendelkezik, többek között egy informatika laborral. Mindez, Kémenes Katalin igazgatónőnek köszönhető. Az iskola 1959-ben épült Gaál Tamás tisztelendő jóvoltából, akinek a nevét viseli 1998 óta. Gaál Tamás nevéhez fűződik még a templom is. A falunak mindössze egy kápolnája van ami egy Bariczok nevezetű helyen, az erdőn épült 1999-ben. Ez a kápolna a Magyarok-asszonya nevet viseli. A kápolna felavatása óta minden évben rendhagyó ünnepséget rendeznek, amit búcsúként is megemlítetünk, mint pl. a Szent István-búcsú, amely augusztus 20-án van megtartva. Az ezredforduló alkalmával kint a Bucsin-tetőn egy millenniumi keresztet állítattak, amelynek mérete 20 méter.

Borzonton van egy kultúrotthon, ahol különböző rendezvények előadására kerül sor pl: esküvők, szindarabok, falugyűlések, bálok és gazdagyűlések. Ez a kultúrház a ’90-es években épült a falu közbenjárásával.

Megközelíthető

Alfaluból a Bucsin-tető felé haladó út érinti ezt a kicsi falucskát.

Borzontot elhagyva a 13B országút a Bucsin-tető felé, kellemes erdős környezetben átszeli a Görgényi-havasok keleti lejtőjét.

Turizmus

Nagy a látogatottsága, mert itten még az utazás is élményt nyújt. Nyáron nagyobb a látogatása mint télen. A 2003-2004-ben a Bucsin tetőn egy jól ismert sípályát építtetett Balázs Zsolt, aki remetei származású. A Bucsin tetőn 2006-ban borzonti vállalkozók további modern sípályát építettek amely nagy népszerüségnek örvend.

Források

[1][2]