Bözöd

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Bözöd a Bözöd-patak völgyében, Marosvásárhely közelében található. A Maros megyei település egykor járási székhelyként funkcionált. Közigazgatásilag Erdőszentgyörgyhöz tartozik.  

Elnevezése

a magyar Beze férfinévből származik. A főnevet d képzővel látták el , így keletkezett napjainkban is használatos neve.

Története röviden

A régészek a település határától nem messze edénydarabkákra bukkantak. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy már ősidők óta lakott területről beszélünk.
Egyesek szerint mostani területe nem egyezett meg régebbi területével, hiszen a lakosság a Lóc-patak völgyéből érkezett meg mostani területére, hiszen annak termőföldje nem minőségű.
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a faluról, a XVI. századból származik. Ebben még Beozeodként olvashatunk róla.
Az 1910-es adatokban 1279, az 1941-es adatokban 1359 lélekszámú településként írnak róla.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Székelykeresztúri járás szerves részét Udvarhely vármegyében.
1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a románság és a cigányság összaránya.

Látnivalói

  • A XIX. században az egykor itt álló fatemplom területén építették meg az unitárius templomot.
  • Az 1500-as években pedig a református templomot építették át, melyet évszázadokkal később tornyokkal toldottak meg. A felújítási folyamatok a XIX. század első felére fejeződtek be.

    Bözödön született. . .

    • A XIX. századi kutató Koncz József, akinek írói tevékenységét is érdemes megemlíteni.
    • A XX. század elején Bözödi György történész. Budapestről halála után szülőfalujába szállították és itt helyezték örök nyugalomra.