Csernáton

Csernáton (románul Cernat): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.

Fekvése

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik.

Története

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt.1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Látnivalók

• Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. [[1830gg-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
• Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
• Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
• A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1873-ban nyitott Csernátoni Tájmúzeum.

Híres emberek

• Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
• Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
• Itt született Cseh Lajos, Kossuth titkára.
• Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntő

társa, a Végh eke feltalálója.

• Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
• Felsőcsernátonban született Bod Péter író, történész 1712-ben.


Forrás: Wikipedia Csernáton