Csernáton

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Csernáton (románul Cernat): A Csernád-patak partján Kovászna megyei Román község. A települést két nagy részre lehet osztani Alsó- és Felsőcsernáton. Kézdivásárhely csupán 9 km-re található innen.



Története röviden

Határában vaskori földvárat találtak. Egészen pontosan az Aranyos-hegyen , a Hegyes nevű helyen. A XIV. században említik először, akkor még  Churuacun néven említik. A XVII. században a törökök a falu nagy részét fölégették. Majd a XVIII. században, a pestis járvánnyal kellett megküzdenie a lakosságnak. A XIX. században pedig, két tűzvész is volt. A népfelkelést is a XIX. században hirdették meg. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt. 1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Kézdi járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

  • Református vártemploma román kori. Később ezt gótikus stílusúvá építették át. A XVII. században, átvészelte a török ostromokat is, azonban a A XVIII. században teljes körűen felújították. Tornya a XIX. században épült, mely akkor a legmagasabbnak számított Háromszékben. Ez sajnos a XIX. században kitört tűzvész hatására leégett. A XX. században javították mai alakjára.
  • A XIX. században épült római katolikus temploma Urunk Színeváltozása tiszteletére. A XVIII. században , egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János az építtető plébános szobra áll.
  • A XIX. században épült ortodox temploma, mely a régi fatemplom helyére került.
  • Számos nemesi udvarház található a faluban. A XIX. században épült Damokos-udvarházban van a Csernátoni Tájmúzeum.

Itt született

  • 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
  • 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
  • Cseh Lajos, Kossuth titkára.
  • 1811-ben Végh Antal ágyúöntő.
  • 1839-ben Cseh Károly orvos, és balneológiai szakíró.
  •  1712-ben Bod Péter író, történész.