Csíkszentmárton

Csíkszentmárton Hargita megyei falu, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Csíkcsekefalva, Csíkkozmás, Lázárfalva és Úzvölgye.
Csíkszereda innan csupán 15 kilométerre van.
Fontos tudni a település kapcsán, hogy egy időben járási székhely volt.
Csíkcsekefalvával nemcsak közigazgatásilag, hanem területileg is egységet alkot.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Zenth Martonként olvashatunk róla.
A XVII. században a tatár seregek támadták meg a lakosságot és borították lángba az egész falut.
A XVII. században már iskolája és algimnáziuma is volt, melyben magasszintű oktatás folyt.
Sokáig volt egyébként járási székhely és messze földön híres volt a Márton napi vásár, amit itt tartottak.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Csík vármegyei Kászonalcsíki járás szerves részét.
A lakosság nagy része 1910-ben magyar nemzetiségű volt.
1992-ben is etnikailag homogén lakosságról beszélhetünk.

Látnivalói

• XIX. századi Mária-kápolna
• területén jó minőségű borvízforrások törnek felszínre
• XIX. századi református imaház
• A település templomát az 1400-as években építették gótikus stílusban. Ezt le kellett bontani, de a XIX. században közvetlenül a helyére épült meg a barokk stílusú új építmény. Csíkban itt található a legrégibb Mária szobor.
• Szintén az 1400-as években gótikus kápolnát építettek a faluban. Ennek állapota elhanyagolt lett, azért le kellett bontani. Helyére a XVIII. században újat építettek, melynek az Ur-kápolna nevet adták. Ennek is szükségessé vált renoválása a XIX. században.
  

Itt születtek:

• a XVIII. századi erdélyi püspökAntalfi János
• a XIX. századi zeneköltő pedagógus Baka János, aki pedagógusként is tevékenykedett.
• Bencze Antal Csík vármegye alispánja volt a XIX. század közepén.
  

Testvértelepülése

a Magyarországon található Kenderes.