Csomafája

Csomafája a Borsa patak mellett fekvő Kolozs megyei falu Kolozsvár közelében.

Elnevezése

Az első írásos forrás, mely említi a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Charmaként olvashatunk róla, de az idők folyamán többféle elnevezése is ismert:
Chomafáya, Chamajaya,  Chamajáya,  Chomaffaija,  Tsomafája, Csomafája, Csumefáje, Ciomăfaia, Ciumăfaia.

Lakossága

Az 1850-es összeírások szerint az itt élők nagy része román nemzetiségű, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-es népszámlálási adatok arról tudósítanak, hogy a lakosság száma drasztikusan lecsökkent, és ami nemzetiségi összetételét illeti : élnek itt románok (jelentős számban) magyarok és cigányok. Felekezeti szempontból a románság görög katolikus vallású, a magyarok egy része a református vallás követői, másik része pedig római katolikus,  csekély számban pedig unitáriusok. 12 fő vallotta magát izraelitának.

1992-re ez az arány annyiban módosult, hogy már csak ortodox ( nagy arányban) és református (kisebb arányban) vallás követői élnek itt.

Története röviden

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig tartozott a Kolozs vármegyei, szintén Kolozs elnevezésű járáshoz.

Látnivalók Csomafáján

A XIV. századi források szerint a település már plébániával rendelkezik és papja van, illetve pápai tiedként 11 kolozsvári dénárt folyósít az egyháznak.
A településen álló félköríves kapuval rendelkező templomot minden bizonnyal az 1700-as években építették. A szószék Sipos Dávid nevéhez fűződik. A reneszánsz kerettagolású templomot a későbbiekben többször felújították, de állapota folyamatosan hanyatlott.
Az eredetileg katolikus lakossága olyannyira hatott a reformáció, hogy nagy részük a templommal egyetemben református lett. Az 1900-as években fontos szerkezeti változások mennek itt végbe: előbb református anyaegyház, majd Kolozsborsa, azt követően Gyula, legvégül Kide filiája.

A templom legutóbbi felújítására 2007-ben került sor. Az ehhez szükséges anyagi keretet a hívek támogatásából nyerték.