Csombord

ismertető


Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Csombord a Maros bal partján fekvő alsófehérmegyei község, mely Nagyenyed központjától csupán négy kilométerre található.

Elnevezése:

Minden bizonnyal egy borsikafű nyelvjárásnak megfelelő személynévből ered.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Chumburdként olvashatunk róla. A későbbiekben ismert volt a Chombord névalak is.

Csombord már az Árpád-korban létező település. A pápai tizedjegyzék is említi, tehát a hit fontossága megkérdőjelezhetetlen a falu kapcsán.
A lakosság már a kezdetektől magyar nemzetiségű. A reformáció hatására valamennyien a református hitre tértek és ahhoz napjainkig hűek maradtak. Református anyaegyházat alkottak.
A román nemzetiségű lakosság csak az 1700-as években telepedett be.
A XVIII-XIX. század folyamán tulajdonjogán a Kemény család és a nagyenyedi református kollégium osztozott.

1849-ben a  nagyenyedi vérengzés alkalmával valamennyi nagyenyedi ide menekült, így sikerült túlélniük a kegyetlen leszámolást.
A XIX. században a Kemény báró felismerte az itteni borászatban rejlő lehetőségeket és gazdálkodási tevékenységüknek hála, a környéken az egyik legismertebb bortermelő falu lett Csombord.


Lakosság:

1900-as összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar és cigány kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság és továbbra is kisebbségben lévő magyarok is éltek ezen a területen.