Dálnok

Dálnok A Bodoki-hegység peremén Kovászna megyei község.Sepsiszentgyörgy csupán 12 km-re található innen.

Története röviden

A XIV. században említik először,ekkor még Dabunk, vagy Dalnuk néven.A falu ősi székely falunak számít. Innen indult  Dózsa György,1514-ben aki a kereszteshadak vezérévé nevezett ki Bakócz Tamás esztergomi érsek.Később a parasztsereg vezetői ellen harcolt.A lázadás kudarcba fulladt.A fejedelmet Temesváron végezték ki.Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást.A domináns számú magyarság mellett élt itt román nemzetiségű is.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Kézdi járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

• A falu református temploma a román korban épült.Ezt a XV. században átépítették gótikus stílusúra.A XVIII. században nyerte el mai alakját.A XX, században földrengés miatt,jelentősen megrongálódott.Az okozott károkat azonban kijavították.Harangtornya a XX. században épült.Kaputornya és erődítései elpusztultak.Falain több XIV. századi írás található.Egyik legérdekesebb a rovásírással írt szöveg.
• A XIX. században épült Berczási-kúria és arborétum.
  
• Emeletes fürdőhelyet emeltek ,mely a Büdöskút nevet viseli.A Pótsa Józsáf által épített fürdőtelepet a XX. században korszerűsítették.
• A XX. században a falu visszakapta lipicai ménesét.

Itt született

• A XV. században Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére.A tiszteletére emelt szobor a református templom mellett található.
• A XVII. században Dálnoki Nagy Mihály unitárius teológus.
• A XVII. században Dálnoki Nagy Lőrinc filozófus.
• A XVII. században Dálnoki Veres Gerzson költő.
• A XIX. században  Darkó Jenő filozófus, egyetemi tanár.
• A XIX. században Dálnoki Miklós Béla vezérezredes hadtestparancsnok, majd miniszterelnök.