Dicsőszentmárton

Dicsőszentmárton a Kis-Küküllő jobb partján fekvő Maros megyei város. A Kis-Küküllői ipari központ, municípium volt Kis Küküllő vármegye székhelye az 1920-as trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig. A XX. században nemcsak Borzás falut olvasztottak be, hanem közigazgatásilag Bábahalva és Botorka is hozzá tartozik.
Medgyes és Marosvásárhely is rendkívül közel van hozzá

Elnevezése...

minden bizonnyal templomára utal, azt ugyanis Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Román nevét Târnava Mică   után kapta.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még ként olvashatunk róla.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható a románság és a németség száma sem.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Kis-Küküllő vármegye központját.

1992-es népszámlálási adatok  kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú románság mellett ugyanis élt itt magyar, cigány és német nemzetiségű is.

A XIX. században értékes földgázlelőhelyre bukkantak itt, ami a vasút fejlődésének addig nem tapasztalt dinamizmusát eredményezte. Emellett üzemelnek még itt nitrogénművek, fémfeldolgozó üzem és hőerőmű is.
Hátránya , hogy a környezetet drasztikus mértékben károsítja a levegőbe jutott megannyi káros vegyi anyag.

Látnivalói

• A város centrumában állított műemlék a románság eredetét szimbolizálja.
  
• Az unitárius templomot, melyet az 1400-as években építettek az 1700-as években alakították át.
• A Béldi család egykori udvarháza és a Pekry-kastély is a városban tekinthető meg.
• A főtéren református, evangélikus, görög katolikus is római katolikus templom található.
  

Dicsőszentmárton kiemelkedő személyiségei:

Bölöni László, Ligeti György, Sipos Domonkos és Szabó György.