Érkeserű

Érkeserű Érmihályfalvától nem messze, Éradony és Asszonyvárára között található román  település, mely közigazgatásilag Kiskerekihez tartozik. A falu Bihar megyében fekszik.

Elnevezése...

egyes nézetek szerint a "Keseru" vagy "Kis eru" szóösszetételből ered értve ezalatt ártézi keserű vízét. Más teóriák szerint viszont a századokkal korábban elpusztult Nagy-Ér elnevezésű településhez hasonlatos névválasztás miatt lett Érkeserű a település neve.

Története röviden

A régészek által ezen a területen felszínre hozott leletek egyértelműen arról árulkodnak, hogy már a kőkortól kezdve élt ember ezen a vidéken. Feltártak még ezenkívül bronzkori, római kori, szarmata, gót, gepida, avar korból származó leleteket.

Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről, a 13. századból származnak. Ezen forrásokban még Quesereu formában olvashatunk róla. Az egyik legjelentősebb írásos forrás, melyből leírást kaphatunk a településről,  a Váradi Regestrum. Az idők folyamán többféle elnevezése is ismert; pl.: Quesereu;  Kueserev; Keseru;  villa Keseru;  villa Keseres;  Keserew; Kesereő;  Kesserű, Keszerü, Kessery; Er-Kesserű; Érkeserű, Ér-Keserű.

Lőrinc poroszló lakhelyeként már az 1400-as években említést tettek róla. A 13. században Keserű Péter, majd a váradi püspök, a 16. században pedig Horváth Péter birtokolta.
Birtokosait azonban gyakran váltotta, hiszen a 19. században Nemess Ádám, Németh Albert, Fráter Lajos és László, Kazinczy Viktor és Sándor és a Péchy és a Semsey család is rendelkezett itt fontos birtokrészekkel, majd a XX. század elején Wagenheim Gyula rendelkezett a legnagyobb összefüggő területtel.

Érkeserűt egy erdő övezi, ahol a híres Faluhelye dűlő található. Ezt a dűlőt számos legenda övezi és kétféle szájhagyomány terjed róla. Egyesek szerint az 1241-1242-es tatárjáráskor a pusztítás előtt a falu lakossága itt talált menedéket. Míg mások a dűlőt az egykori falu maradványának titulálják.

Lakossága

Az 1784-es összeírások szerint a falu lakossága 1031 fő, de 1850-es adatok már 2300 lakosról, majd a harminc évvel későbbi adatok drasztikus népességcsökkenésről tudósítanak, az itt élők száma ugyanus 1520 fő.

2002-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar, de a román és a roma kisebbség száma sem elhanyagolható.

A falu nevezetességei:

19. században épült római katolikus temploma és református temploma, melyet szintén a 19. század elején átépítettek.

A település híres emberei

a híres költő és meseíró Számadó Ernő és a református püspök és egyházi tematikájú írásairól híres Keserűi Dajka János.