Érsemjén

Érsemjén az Érmelléken található Bihar megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag Érkenéz és Érselénd tartozik .
Érmihályfalva innen csupán öt kilométerre van.

Elnevezése

minden bizonnyal egy magyar személynévből, a Semjénből ered. Sokan Érsemlyénként is említik.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Wysimeanként olvashatunk róla.
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az Érmihályfalvi járás szerves részét Bihar vármegyében.
1992-ben a lakosság domináns többsége továbbra is a magyarság, de élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.
2007-es források 3924 lélekszámú településként írnak róla.

Az 1300-as években a Balog-Semjén nemzetség fennhatósága alatt állt. A pápai tizedlajstromban is szerepelt már mai névalakjával.
A XV. század közepétől a Zólyomi család tulajdonát képezte. Fontos vámszedőhely, ahol a XVI. századtól a Makófalvi család fontos birtokai voltak. Miután a család utolsó tagja is távozott az élők sorából, Varkocs Tamás, majd a Fráter és a Péchy család kaparitotta meg.. Lipót uralkodása alatt több család is kiterjesztette itt hatalmát: Bossányiek, Krajnik. Kazinczyak, Dobsák, Fráterek, Péchyek, Kölcseyek, Dobozyak, Pogányok.

Az 1900-as évekre azonban egyértelműen  kiemelkedtek a legnagyobb befolyást megszerzők: a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György.
Kazinczy Ferenc szülőházában emlékmúzeumot alakítottak ki. Az előtte elterülő kis parkban pedig az MTA közbenjárásával a nyelvújító születésének századik évfordulóján gránitemlékkövet helyeztek el az alábbi felirattal:

"Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. "

Itt születtek:

• Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás emblematikus figurája. A költő szülőháza emlékmúzeum lett. 1907-ben avatták fel emlékszobrát.
• Fráter Lóránd nótaszerzőre emléktábla emlékezik