Gyalár

Gyalár Vajdahunyadtól csupán 20 km-re fekvő település Hunyad megyében, Erdélyben. Domborzatát illetően fontos megemlíteni, hogy tengerszint feletti magassága 765 méter. Külterületének nagy részét erdő, rét és legelő borítja. 

Elnevezése...

a román "deal" szóból származik, mely magyarra fordítva ennyit tesz: domb. Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XVIII. századból származnak és Gyélár- nak nevezik.

Története röviden

Régészeti ásatások során fedezték fel a település határában álló vasolvasztó kemencét, mely a IX. századból származik. A fontos lelet napjainkban a British Museum tulajdonát képezi.


Eredetileg ortodox temploma a 18. század első felében épült. Később a  görög katolikusok kezébe került, kárpótlásul az ortodoxok számára Berencz György református földesúr templomot építtetett. 

A XVIII. században a ferences rend tagjai plébániát alapítottak és kápolnát is építettek. A későbbiek során elhagyták a település, a kápolnát pedig a görög katolikusokra hagyták.

Az újkor hajnalának kezdetétől a nehézipar vált a gazdaság meghatározó ágazatává. A népi kisipari kereteket áttörve, az 1900-as években megépült  a govasdiai kohó. Ez természetesen a vasércbányászat dinamikus  fellendülését eredményezte. A magyar állam tulajdonába került át az összes bánya 1870-ben. 

A XIX. század második felében megkezdték a Retyisora-völgyi iparvasút kialakítását, majd ezt a Nabrabi- völgyre is kiterjesztették. A nehézipar egyre nagyobb dominanciáját mutatja, hogy drótkötélpálya is épült, majd megnyitotta kapuit a negyedik vasolvasztó kohó, a Ndrab-patakon álló vízerőmű, majd az ötödik vasolvasztó is. A vasútvonal egyre nagyobb területet fedett le.

Az oktatás színvonalának emelése érdekében iskolát nyitottak.

A XX. század első fele is a fejlődés szellemében zajlott: felavatták a  Vajdahunyad–Retyisora üzemi vasutat, blokknegyedek százainak építése zajlott.

1990-ben zártak be a végkimerülésig művelt bányák.

Lakossága

1850-ben keletkezett összeírások alapján az itt élő lakosság nagy része román. Felekezeti hovatartozását tekintve az itt élők döntő többsége ortodox vallású, 937 emberből mindössze 32 fő görög katolikus.

1900-as statisztikák alapján az itt élők jelentős része román nemzetiségű, de élnek itt magyarok, olaszok, németek, horvátok is. Az itt jelen lévő vallások: ortodox, római katolikus, görög katolikus, református, zsidó, evangélikus.

2002-ben keletkezett adatok arról számolnak be, hogy az itt élő emberek agy része román nemzetiségű, jelentős magyar kisebbséggel. Felekezeti hovatartozásukat tekintve, 1919 lakosból 1851 ember vallotta magát ortodoxnak, 33 fő római katolikusnak, 23 fő pedig reformátusnak.

A település látnivalói

• Lányok temploma (románul Biserica fetelor) -barlang itt található.
• A XVIII. században épült ortodox templom eredeti falfestményeit sikerült restaurálni. A XX. században bizánci katedrális épült. A régi templom helyén épült új templom hét toronnyal és gyönyörű freskókkal büszkélkedik. 1993-ban apácakolostorral is megtoldották.
  
• A település református temploma szintén a XX. században épült.
• Szintén itt tekinthetőek meg a retyisorai vasút műtárgyai.

Kultura

Fontos oktatási központ, hiszen a településen elméleti líceum található.