Gyergyóremete

 Gyergyóremete Gyergyószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra a Maros mellett fekvő falu. A Hargita megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag Eszenyő, Kicsibükk és Mártonka tartozik, tulajdonképpen teljesen összenőtt   Ditróval és Csutakfalvával.

Elnevezése

Minden bizonnyal egy remetéről ered. Róla a hagyomány szerint azt lehet tudni, hogy Kedeffy Bonifácnak hívták és Fráter György titkára volt. Kápolnát építtetett ide, melynek maradványai a helyi temetőben napjainkban is látszanak.

Története röviden

A források szerint első lakói az 1500-as években érkeztek Dirtóból, melytől csak a XVIII. században szakadt el a település. Száthegytől is ekkor függetlenedett és immáron önálló egyházközösséget alkotott. A templom épületébe belecsapott egy villám, de a XVIII. század második felében újat építettek. Ez a templom látható napjainkban is. A XIX. században kétszer is tűzvész ütött ki a faluban, majd a bajokat tetézte a XX. század eleji árvíz.

 
1910-es források 6207 lélekszámú településként említik.
A település egészen 1920-ig képezte a gyergyószentmiklósi járás szerves részét Csík vármegyében.
1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar nemzetiségű, csupán harmincnégy fő vallotta románnak magát.

Látnivalói

• Néprajzi jellegű tárgyakkal berendezett tájházában Cserepes Tibor hagyatékából származó darabokat is találhatunk.
• XVIII. századi temploma, melyet a XX. század elején renoválni kellett.
• XX. században létesítették a településen a borvízfürdőt. Sajnos az 1960-as évek elején a Maros elmosta, napjainkban már teljesen leamortizálódott állapotú és nem üzemel.
  

Itt születtek:

• az 1848-as hős Bernád Imre.
• Balás Jenő bányamérnök. Ő volt a XIX. században a magyar alumíniumipar megteremtője.
• A XX. századi híres fafaragóművész Ferenczi István.
• Balás Elek választási kampányigazgató, ügyvéd, kormányfőtanácsos a XIX. században.
• Gyermekkorának jelentős részét itt töltötte a híres író Cserepes Tibor.