Hídvég

Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg): falu a mai Romániában Kovászna megyében.Nyáraspatak tartozik hozzá.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 23 km-re délnyugatra a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét a Földvár menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta. Német neve egykori hercegi várra utal.

Története

1332-ben Hydueg néven említik először. A falunak a tatárjárás előtt szász lakossága lehetett, de 1242 után magyarokkal telepítették újra. A falut 1612-ben a brassói szászok, 1658-ban és 1690-ben a tatárok dúlták fel. A 18. század elején a nemesi birtokokra nagyszámú román jobbágy telepedett. 1848. december 24-én itt verte le Puchner tábornok a háromszékifelkelést. 1910-ben 2258 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1621 lakosából 811 magyar, 692 román, 109 cigány, 9 német volt.

Látnivalói

• Első református templomát a román korban építetté,majd gótikus stílusuvá átépítették a XV. századbanReformátus temploma román kori eredetű, a 14.- 15. században gótikus stílusban átépítették, majd a 16.-17. században reneszánsz stílusban újjáépítették. A 18. század elején földrengés, 1740-ben tűzvész rongálta meg, melyek után újjáépítették. Tornya 1841-ben épült.
• Ortodox temploma 1854-ben épült.
• A Nemes család kastélya 18 – 19. századi. A család Római katolikus kápolnája a 19. században épült.
• A Mikó-kastély barokk része a Bagolyvár 1977-ben a földrengésben megrongálódott, ezért lebontották, az újabb részek 19. századiak.
• A Sárga ház 1606-ban épült, a 19. században átalakították.
• A Kövesdi udvarház 1820 körül épült.

Itt született

• Mikó Ferenc XVI. századi krónikaíró, és csíki főkapitány.
• gróf Mikó Imre történetíró, erdélyi reform nemzedék vezéralakja, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kormánybiztosa, majd elnöke, országgyűlési képviselő.