Jegenye

ismertető


Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Jegenye a Nádas völgyében fekvő Kolozs megyei falu, nem messze Bánffyhunyadtól és Kolozsvártól.

Elnevezése

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XIII. századból származnak. Ezen források először Jegenyeként említik, de az idők során többféle elnevezése is ismert: Jegene,   Jegenije, Jeghenye .

Története röviden


A hitélet fontosságát tükrözi, hogy 1500-as évekbeli források szerint már plébániája van, majd a kolozsmonostori apátság jogosultságát a település kapcsán az erdélyi vajda is nyomatékosítja.
A település nagy része katolikus, bár a reformáció hatására egyesek felveszik az új vallást. A megmaradt katolikus többség a kolozsvári jezsuiták illetékességébe tartozik. A település temploma is visszakerül az ő birtokukba. A XVIII. századi források már arról számolnak be, hogy a falu katolikus plébániáját és plébánoskinevezési jogát is a jezsuiták intézik. A későbbiekben már mint katolikus anyaegyház olvashatunk róla.
1992-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar és katolikus vallású, a reformátusok száma ekkorra rendkívül csekély.


Látnivaló


A település temploma a XIII. század első felében épült, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Az építmény fontos támogató voltak Boros Mihály és fiai, akik ezért cserébe a Nádas vízén malmot építhettek. Az idők során többször szükségessé vált felújítása, renoválása. Véglegesen a XIX. században bontották le, majd 1850-ben új templomot emelnek.

Jegenye híres szülötte. . .

  • András Ferenc, aki a ferences rend tagja volt. Gimnáziumi tanulmányait Gyulafehérváron végezte, ezután lépett be a szerzetes rendbe. Később pappá szentelték, majd Mikházán élt. Az itteni tem, plom kibővítése az ő közreműködésével valósult meg, emellett oltárokat is építtetett. Mivel az itteni ferencesek nem engedelmeskedtek II. Rákóczi György fejedelemnek, a tiszteletes mind kiközösítette és eltávolította innen őket. Az 1660-as évek végétől a bákói zárdában múlatta az időt.

  • Szintén itt látta meg a napvilágot a szintén ferences rendi szerzetes Kájoni Ferenc, aki emellett mint zeneszerző és orgonaművész is tevékenykedett.