Kajántó

ismertető


Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Kajántó Kalotaszeg peremén, Kolozsvártól 13 kilométernyire észak-északnyugatra, a kajántói tóból eredő Kajántópataka völgyében fekvő Kolozs megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak : Bodonkút, Diós (románul Deuşu, korábban Deuş, németül Nußfeld), Fejérd, Fejérdifogadók, Hosszúmacskás, Magyarmacskás, Szellőcskevölgy és Szentmártonmacskás.
A suvadás /földcsuszamlás/  itt ismert fogalom, ugyanis sokszor előfordul ez a geomorfológiai jelenség az egész völgyben.



Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Kayan thowként olvashatunk róla. Ebben az időszakban még a kolozsmonostori apátság rendelkezett vele, és IV. Béla úgy határozott, hogy ez a tatárjárást követően sem lesz másképp. Ezt a döntést egy adománylevéllel dokumentálta.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy domináns számú a románság, és továbbra is kisebbségben lévő magyarok éltek itt.

Látnivalói

  • XIX. században épített református templom.
  • Katolikus temploma.

    Itt születtek:

    • dr. Kelemen Árpád a híres feltaláló, aki a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora volt a XX. században. A New York-i Tudományos Akadémia tagjává választotta.
    • szintén a XX. században a régészeti szakíró, muzeológus Lakó Éva.
    • XX. századi műfordító és tudománytörténész Józsa János.