Kaplony

Kaplony a Kraszna bal partján, a hajdani Ecsedi-láp szélén fekvő Szatmár megyei falu.
Nagykároly innen csupán öt kilométerre található.

Elnevezése
Minden bizonnyal egy magyar török eredetű szóból származik. Több névalakja is ismert: Kuplony, Cupian, Kaplyony.

Története röviden

Első birtokosai  Kond vezér második fiának leszármazottja, a Kaplony nemzetség és annak lemenői voltak.

A középkor során megannyi támadás érte a falut, hiszen a tatárjárást követően a török seregek is több ízben törtek be eme területre. Fennmaradásának oka az, hogy az Ecsedi láp, mely körbevette kiváló búvóhelyként és élelemforrásként szolgált az itt élők számára.

Az 1703-tól 1711-ig tartó Rákóczi -szabadságharc, továbbá az ezt követően kitörő pestisjárvány megannyi szenvedést és helyrehozhatatlannal tűnő károkat okozott a falunak. A XVIII. századi források szinte kivétel nélkül egy pusztaként, elnéptelenedett településként említik.

Az 1711-es szatmári békét követően Károlyi Sándor közbenjárásával katolikus svábok települtek be. Ehhez kapcsolódóan alakult ki egy sváb tradíció adoptált változata, mely a korabeli forrásokat idézve, a következőképp rendelkezett: 

„Ez nagymértékben annak a sváb hagyománynak köszönhető, hogy a legidősebb fiú örökölte a föld felét, másik felét pedig a jegyesének adták el, hogy a birtokot ne darabolják fel, a pénzből pedig kifizették a többi gyermeket. Sok fiúgyermek nem vállalta a zsellérséget testvérénél, hanem más településre költözött inkább, ahol még volt szabad föld.”

Lakosság

1910-es adatok szerint az itt élők nagy része magyar. 1992-re ez az arány annyiban módosult, hogy a domináns számú magyarság mellett ekkor már egyre jelentősebb a németek, románok és cigányok számaránya is. 2002-re ez az arány csak némileg módosult, többségben továbbra is a magyarok vannak.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a nagykárolyi járás szerves részét Szatmár vármegyében.

Látnivalói

• Károlyi-sírbolt . Ezt Ybl Miklós tervei alapján építették át.
• Szent Antal templom, melyet neoromán stílusban építette át szintén Ybl.
  

A templomról

A templom felszentelésére 1848-ban került sor. A ceremóniát Hám János Szatmári püspök tartotta. Ennek a templomnak a helyén Károlyi Sándor dokumentációi alapján az 1080-as években egy bencés monostor és templom volt. Ezt Szent Márton tiszteletére szenteltél fel, építtetése pedig a Kaplony nemzettséghez kötődik.

A Szatmári békét követően Károlyi Gáspárnak sikerült elérnie az egri püspöknél, hogy az itteni templomot (melynek állapota egyébként nagyon rossz volt) lebontathassa és az így megmaradó alapanyagok felhasználásával újat emeltethessen. A XVIII. század első felében azonban az új templom is megrongálódott.

A legújabb, immár harmadik templom megépítése 1844-re datálható. Ebben talál legfontosabb szerepe a grófnak, Károlyi Györgynek volt, hiszen az anyagi támogatást ő biztosította.

1847-ben a kripta kifestésére került sor, az ünnepélyes ceremóniával egybekötött felszentelés pedig 1848. június 18-án történt meg. Évente megszervezik június 13-án Kirbály templombúcsút a településen.

Testvértelepülései:

2003-tól Taktaszada, 2005-től pedig Tát és Mérk.