Kézdiszentlélek

Kézdiszentlélek a Kászon-patak völgyében fekvő Kovászna megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Kiskászon, Kézdikővár és Kézdiszárazpatak.
Kézdivásárhely innen csupán 5 kilométerre van.

Elnevezése

minden bizonnyal arra a középkorban épített templomra utal, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Sancto Spiritoként olvashatunk róla. A középkorban építették meg a település román stílusú templomát. Ezt az 1400-as években újjáépítették, az 1700-as években pedig erődítették is.
A Perkő szirtjein lévő vár már a tatárjáráskor létezhetett. Az 1400-as évekbeli török offenzívát azonban már képtelen volt átvészelni.
1910-ben a lakosság nagy része magyar.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Kézdi járás szerves részét Háromszék vármegyében.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a lakosság többsége magyar, románnak csupán négy fő vallotta magát.
A második világháború idején ledobott bomba a településen mérhetetlen károkat okozott.

Látnivalói

• A Perkő aljában található római katolikus templom, melyet erődítettek is. Az ollós alaprajzú építménynek kaputornya is van.
• Szent István tiszteletére felszentelt kápolna.
• Szentlélek várának romjai a Perkő hegyormán.
• Szent Antal kápolna romjai a Perkő oldalában.
• A Mikes család által építtetett várkastély. Védőfalainak maradványai napjainkban is megtekinthetőek. Ezen Tarnóczi Sarolta elrablását ábrázoló festmény van. Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének adaptációja.
  
• A Könczey és Tamás család XVIII. századi udvarháza.
• Cecevár a településtől három óra autóútra van. Keletkezése, pusztulása nem ismert. Mai állapota elhanyagolt. Helyileg a csíki országút feletti sziklacsúcson áll.
  

Itt született...

a tartományfőnök Ferenczi Tóbiás, aki a XVIII. század elején mint teológiai doktor is tevékenykedett.