Lisznyó

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Lisznyó A Lisznyó-patak völgyében Kovászna megyei község, mely közigazgatásilag Uzonhoz tartozik. Sepsiszentgyörgy csupán 12 km-re található innen.  

Elnevezése

Neve valószínűleg a szláv lesz vagyis erdő szóból ered. Ez nagy erdőségére utal.

Története röviden

Először XIV. században említik, ekkor még Lizno néven. A falu valószínűleg már a középkorban is egyházas hely volt. A XVII. században a törökök jelentős pusztítást végeztek és több embert el is vittek magukkal. A XVIII. század elején a kuruc katonákat, császári katonák vették üldözőbe. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt.1992-es népszámlálási adatok sem mutatta jelentős változást. A domináns számú magyarság mellett élt itt román nemzetiségű is.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Sepsi járás szerves részét Udvarhely vármegyében.

Látnivalói

  • Első református templomát valószínűleg a XIV. században építették, majd a XV. század elején gótikus stílusúvá átformálták. A XVII. századtól kezdve a XX. század elejéig kisebb nagyobb javítások és bővítések mentek végbe.
  • A XIX. század elején épült első ortodox temploma.
  • A falu határában található, Törökvár maradványai. Egészen pontosan a Borsos-patak és a Várkára között áll. Neve valószínűleg onnan ered, hogy a török katonák elől ide menekültek az emberek.
  • Barabás várának romjai, mai is jól láthatók. A Borzas-bérc egyik csúcsán található.
  • Az egyik legkedveltebb fürdőhely volt , kénes kigőzölgése miatt. Ez Élőpatak felmelegedésével megszűnt.

Itt született

  • Lisznyai Kovács Pál XVII. századi tanár, krónikaíró.
  • Lisznyai Damó Kálmán XIX. századi költő.
  • Dacsuly András XX. századi egyetemi tanár, pedagógiai író.