ismertető

Megye: Temes megye.
Erdély régió.

Lugos a Temes partján fekvő Temes megyei város, mely egykor a Krassó-Szörényi vármegye székhelye volt.
Temesvár innen csupán 60 kilométer.

Elnevezése

Egyesek úgy vélik, hogy egy magyar főnévből, a lugasból származik a névalak, megint mások szerint a lug szóból ered, mely magyarra fordítva annyit tesz: liget.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Lucasként olvashatunk róla. Az itt álló XIV. században felépített várat a karlócai béke hatályba lépését követően semmisítették meg.
Fontos momentum volt történelmi szempontból, amikor a császári seregek fölött a törökök döntő győzelmet arattak.
A XIX. században a románok megtartották első népgyűlésüket, amikoris autonómiájuk kiharcolásáért szálltak síkra.
1849-ben a honvéd seregekre mértek döntő vereséget a császáriak.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a román, német , szerb és szlovák nemzetiségűek számaránya is.
1992-es adatok viszont már arról árulkodnak, hogy a románság került számbeli többségbe, a magyarok a németek a cigányok és egyéb nemzetiségűek számaránya azonban továbbra sem elhanyagolható.


A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Krassó-Szörény vármegye székhelyét.

Látnivalói

• XIX. századi görög katolikus temploma. Szintén a század felében alapítottak itt püspökséget.
• Szent Miklós torony
• A XVIII. század első felében építették meg a minorita templomot. A rend már ekkor gimnáziummal és kórházzal is rendelkezett.
  

Testvérvárosa. . .

a magyarországi Szekszárd.

Itt születtek:

• Preyer János temesvári polgármester, aki a XIX. században mint helytörténész is ismert.
• Kanitz Ágost XIX. századi botanikus
• szintén a XIX. században Lugosi Béla színművész
• a híres néprajzkutató Berze Nagy János a XX. század elején
• a XX. századi zeneszerző Kurtág György
• Tanulmányait itt kezdte Szántó György festőművész
• Életének jelentős részét töltötte itt Szabó István református pap, aki költőként is tevékenykedett.