ismertető

Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Magyarköblös Déstől dél-nyugatra, Szamosújvártól keletre fekvő Kolozs megye falu.

Elnevezése

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Több névalakja is ismert: Kublus, Magyar Köblös, Cubleşul unguresc, 1930 Cubleşul-Someşan.

Lakossága

1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar kisebbség számaránya sem.

1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság és továbbra is kisebbségben lévő magyarokok éltek itt.

Története röviden

A források szerint első birtokosai Lőrincz fiai Mihály és János, majd a Sombor nemzettségi leszármazottai voltak tulajdonosai. I. Károly király hűtlenség miatt vette el tőlük a területet és Elefánti Dezső hívének adta. Székesfehérváry Mátyás és Basilis Istvánmindketten unitárius lelkészek voltak. A XVIII. században egyházi iskolát létesítettek. Itt előbb kántorok, majd papok oktatták az ifjúságot. 1886-ban államosították a tanintézményt. Szűz Mária tiszteletére szentelték fel a korábbi fa templom helyett épített kőtemplomot 1870-ben. A XIX. század végén katolikus leányegyház is szerveződött, majd kápolnát építettek, melyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek fel.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a bánffyhunyadi járás szerves részét Kolozs vármegyében

Látnivaló

• Református templom
  
• Ortodox temploma 1928-ban épült.

Híres emberek

Itt született:

• a román szenátus tagja, Jakobil Emil ügyvéd.
• Csiki László mezőgazdász, aki főiskolán is tanított
• Antal Béla a műszaki tudományok doktora, szakterülete gépészet, mechatronika.

Itt halt meg

• Rettegi György erdélyi alispán.

Itt élt:

• Basilius István unitárius lelkész.