Marosnagylak

ismertető


Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Marosnagylak a Maros bal partján fekvő Fehér megyei falu, mely Nagyenyedtől mindössze 26 kilométerre található. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak hozzá: Gábor, Maroscsúcs, Maroskáptalan, Maroskoppánd.

Története röviden:
Határától nem messze a dák és a római korból származó leletekre bukkantak. Ezek a leletek tehát egyértelműen bizonyítják, hogy hosszú idők óta lakott terület. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Noglokként olvashatunk róla. Birtokosai igen gyakran cserélődtek: Péter fia István zálogba adta Kilián telegdi főesperesnek, aki  Nagylak Koppánd felőli felét az erdélyi káptalannak adta. A káptalan intézkedése az volt, hogy kettészelte ; nyugati rész András comes tulajdát képezte, míg keleti részével a káptalan rendelkezett. Napjainkban is ez a válaszvonal határolja el Nagylakot Káptalantól. 1913-tól ismert a Marosnagylak névalak. Nevezetessége egyértelműen az 1200-as években épített református templom.


Lakosság:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a marosújvári járás szerves részét Alsó-Fehér vármegyében.