Marosvásárhely

 Marosvásárhely (románul Târgu Mureş – régi helyesírás szerint Tîrgu Mureş, németül Neumarkt (vagy Neumarkt am Mieresch) latinul Novum Forum Siculorum (Agropolis, Areopolis)) Maros megyei román, megyei jogú város. A székelység fővárosa, gazdasági és szellemi központja, az egykori Marosszék, majd Maros-Torda vármegye ma Maros megye székhelye.

Elnevezése

A XIV. században említik először ekkor még, Novum Forum Siculorum néven . Neve arra utal hogy a Maros menti város a székelyek legfontosabb vásárhelye volt. 1616-ban Bethlen Gábor emelte városi rangra Marosvásárhely néven.A román Târgu Mureş tükörfordítás a magyarból, azelőtt a románok is Osorhei-nek hívták.

Fekvése

Marosvásárhely a Maros folyó mindkét partján fekszik, a főtér közelében található a Somos-tető, ami a város egyik turisztikai pontja. A várost a következő községek veszik körbe: Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna és Marosszentkirály.

Távolságok néhány városhoz képest:

• Bukarest 448 km vasútvonalon | úton 346 km
• Brassó 282 km vasútvonalon |úton 171 km
• Kolozsvár 127 km vasútvonalon | úton 105 km
• Nagyszeben 189 km vasútvonalon | úton 124 km

Egy régi leírása Marosvásárhely földrajzi fekvésének:

"A délkeleti irányból lefolyó Poklos patakának Marosba szakadásánál egy lomberdők által koszorúzott hegyfok szögellik ki. – Ez Nagyerdő nevét a tetejét koronázó s oldalait boritó több száz hold kiterjedésű azon csereerdőről veszi, mely itt ezen erdőszegény vidéken a Nagyerdő elnevezést jogosan kiérdemli. Ezen hegységnek vég előfokát Somostetőnek nevezik; ott vannak Vásárhelynek szép nyaralókkal, borházakkal és csinos gloriettekkel tarkázott szőlői (mely szőlők Trébely nevet viselnek). Maga a város e hegyfoknak térbe enyésző legalsó lépcsőzetén és annak a Maros által körülkanyargott észak-nyugati alján igen regényesen és festőileg fekszik, s főként az alulról jövő előtt egy tekintélyes nagy városnak tünik fel; mint mellékelt – ezen oldalról felvett – czímképünk is láttatja. Ha Vásárhely a távolból költött várakozásnak nem is felel meg, azért az mégis a Székelyföld legnagyobb, legszebb városa, melynek közel 12.000 lelkes és szorgalmas magyar lakosa van (1858-ki hivatalos összeirás szerint 11.710), mi az 1837-ki népszámláláskor talált 7348 lélekhez viszonyitva igen kedvező népszaporodást mutat. Ezen lakosság kivétel nélkül székely, mert ugy a kevés számú keleti vallásuak, a lutheránusok, zsidók és letelepült idegenek teljesen el vannak magyarosodva. E népség igen nagy értelmiségi járulékot ád; mit a kir. tábla, a reform. főiskolája és a kath. gymnásium itt léte hovatovább örvendetesen gyarapit, e mellett polgárságának igen nagy része ipart, kereskedést üz, de azzal kapcsolatosan – mint minden székely város lakossága – a föld és- szőlőművelést is nagy előszeretettel gyakorolja."

Történelem

A rendelkezésre álló adatok alapján az egyetlen székelyföldi „libera regia et murata civis”, azaz „szabad királyi, kerített város” Vásárhely kialakulásának idejére csak következtetni tudunk. Székelyvásárhely a XII. század végén vagy a XIII. század elején jött létre. A település latin neve Novum Forum Siculorum, új keletű vásároshelyre utal mely vásároshely kialakulása összefüggött a marosi székelyek e részeken való letelepedésével. E feltételezés csak akkor helytálló, ha a „székely” nevet „székelység”, „székelyek” értelemben használjuk és a latin elnevezést „székelyek vásáros helye”-ként fordítjuk. Az eredeti megnevezést a vidéken élő magyar lakosság adta: Székelyvásárhely, és ezt fordították latinra.

Először 1107-ben említik a várost Novum Forum Siculorum néven. Vártemploma helyén a tatárjárásig a domonkosok temploma állott. Az elpusztult templom helyén 1260-ban a ferencesek építettek új gótikus templomot, melyet 1446-ban fejeztek be. 1439-óta 36 alkalommal volt a város országgyűlés színhelye. 1492-ben Báthory István erdélyi vajda védművekkel erősítette meg, ez ötszög alakú külsőtornyos vár volt. 1506-ban a város mellett verték meg a felkelt székelyek Tomori Pál seregét. A 1600-1601-ben vár Basta ostromai következtében rommá vált. 1602-ben Németh Gergely a város megmaradt házait is felgyújttatta. 1602-ben kezdték el a vár újjáépítését, de csak 1614 és 1653 között épült meg. 1616-ban szabad királyi város lett. 1658-ban török és román csapatok rohanták meg és égették fel. 1661. szeptember 14-én Ali pasa nyomására itt választották fejedelemméI. Apafi Mihályt. 1662-ben a város az itt tartózkodó törökök vigyázatlanságából szinte teljesen leégett. 1687-ben császári csapatok pusztították. 1704-ben Kaszás Pál serege foglalta el a várat, amit 1706-ban Pekry Lőrinc foglalt vissza a labancoktól. 1707. április 5-én itt emelték II. Rákóczi Ferencet a fejedelmi székbe. 1707-ben, 1709-ben, 1719-ben és 1738-ban pestis pusztította. 1848. november 4-én a császáriak falai alatt verték meg a székelyekseregét, majd a várost is elfoglalták. 1849. január 13-án Tolnay őrnagy honvédserege foglalta vissza. 1849. július 30-án innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába. 1854-ben a Postaréten végezték ki a 3 székely vértanút, 1874-óta emlékmű jelöli a helyet. 1861-ben Marosszék székhelye lett. 1876-ban újra tűzvész pusztított, ugyanebben az évben Maros-Torda vármegye székhelye lett. 1880-ban Bem, 1893-ban Kossuth szobrát, 1907-ben Rákóczi mellszobrát avatták fel a Főtéren. Mindhármat 1923-ban döntötték le a románok.A városnak 1910-ben 25 517 lakosa volt, ebből 22 790 magyar, 1717 román és 606 német. 1990-ben Marosvásárhelyen történt az ún. "fekete március", amelynek során román nacionalisták zavargásokat robbantottak ki, több ember meghalt, százak sebesültek meg.

Látnivalók

• Marosvásárhely egyik legismertebb nevezetessége a vár, amelyet a XVII. század közepén építettek Borsos Tamás főbíró kezdeményezésére. A vár helyén Báthory István erdélyi vajda várkastélyának romjai állottak. A megerősített építményt a székelyek szemmeltartása végett építették 1492-ben a város melletti dombra. Ez azonban nem volt elégséges egy esetleges külső támadás esetén, hogy megvédje a várost. Így az 1601-ben a betörő török-tatár seregek zavartalanul garázdálkodhattak, földig rombolva a vár belső épületeit. Egy év elteltével Basta emberei megsemmisítették azokat az épületeket, amelyek valami szerencse folytán épségben átvészelték a török pusztítást. A támadások idején a város nemességének egy része Brassóban lelt menedékre. Borsos Tamás, Marosvásárhely jövendőbeli főbírája látva a brassóiak jól megerősített várát állítólag így kiáltott fel: "ó ha csak egyetlen ilyen bástyát tudnék építeni Marosvásárhelyen, akkor nem lenne szükség arra, hogy az emberek az erdőben keressenek menedéket veszély esetén". Főbírósága idején (1602-1605), Borsos Tamás több kérvényt intézett az erdélyi fejedelemhez és a török szultánhoz, ezekben kérte a város számára egy vár építésének engedélyezését. A szükséges jóváhagyások megszerzése után, a vár építését 1602-ben kezdték el, Báthory István várkastélyának helyén. Kezdetben újjáépítették a megrongált templomot, majd megépítették a bástyákat és a tíz méter vastag falakat. A várat egy tíz méter széles, nyolc méter mély árokkal vették körül. A város lakossága jelentős mértékben hozzájárult a vár és a bástyák megépítéséhez. A városbeli céhek vállalták öt bástya (összesen hét bástyája van a várnak) megépítésének költségeit és munkálatait, ezek mai napig őrzik nevükben építőik mesterségét. Ha a Bernády György térről indulva a Petru Maior Tudományegyetem felé indulva megkerüljük a várat, az első bástya, amelyet megpillantunk a Vargák bástyája, majd továbbmenve következik a Szűcsök és a Lakatosok közös bástyája, valamint a Kádárok bástyája. A Bulevárd sétányon elhaladva megtekinthetjük a Mészárosok majd a Szabók bástyáját. A Kapu bástya, mint neve is mutatja bejáratul szolgált az erődítménybe. A vár utolsó bástyája a Báthory bástya, nevét építtetőjéről kapta. Befejezése után, kb. 1658, a vár belső udvarában több lakóházat építettek, ezeket 1775-ben bontották le, amikor a Habsburg vezetés emberei katonai építményeket (lőszerraktárak, laktanya stb.) emeltek ott. Ezeket az építményeket csak 1962.-ben bontották le, amikor a helyi vezetőség egy pihenő-szórakoztató parkot akart létesíteni a vár udvarán. A park létesítéséhez azonban hiányzott a megfelelő pénzalap, így a munkálatokat 1973-ban félbeszakították. Az utóbbi években a város vezetősége újból különböző szórakozási lehetőségeket ajánl a lakosság és a turisták számára a vár területén.
• Református vártemploma Erdély egyik legnagyobb gótikus épülete a vár falain belül áll.
• Helyén 1230-ban a domonkosok temploma állott, melyet a tatárjárás után a ferencesek építették újjá 1260-ban. A 14. században, majd 1446 és 1490 között a templomot jelentősen bővítették. 1556-ban a reformátusok kezére jutott. 1571. január 6-án János Zsigmond jelenlétében itt erősítették meg a tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságot. A 17. század eleji harcokban többször szenvedett károkat.
• A Főtér legimpozánsabb épülete a volt Városháza 1906-1907-ben épült szecessziós stílusban, ma ez a megyeháza és a prefektúra épülete.
• A Közművelődési Palota (Kultúrpalota) 1911 és 1913 között épült szecessziós stílusban. A Kultúrpalota szecessziós stílusú épületében található a Tükörterem. Ennek ablakait székely balladák jeleneteit ábrázoló üvegfestmények díszítik, Róth Miksa munkái. Ezek az egész vidék legszebb alkotásai közé tartoznak. A hangversenyterem század eleji orgonája ma is a harmadik legnagyobb az országban. A hangversenyterem adott otthont a helyi színháznak is, míg az új Nemzeti Színház felépült. Az épületben még múzeum és könyvtár is működik.
• A római katolikus plébániatemplomot a jezsuiták építették 1728 és 1764 között Keresztelő Szent János tiszteletére, 1933-35 között neoreneszánsz stílusban átépítették. A hozzá kapcsolódó kolostorépület 1720-ban került a jezsuiták birtokába.
• A ferencesek temploma és kolostora 1749-ben épült barokk stílusban, tornya 1802-re lett kész, a templomot és a kolostort 1971-ben a színház építésekor bontották le.
• A minorita templom és rendház 1741 és 1767 között épült barokk stílusban.
• Az ortodox székesegyház 1925 és 1934 között épült a Főtér északi végébe, előtte Avram Iancu 1978-ban felavatott lovasszobra áll.
• A volt görög katolikus templom 1926 és 1936 között épült, 1948-ban elfoglalta az ortodox egyház.
• A Bolyai Farkas líceum eredete 1557-ig nyúlik vissza, 1718-ban alakult kollégiummá, mai épülete 1908-1909-ből származik. Az előtte álló téren áll a két Bolyai, Farkas és János szobra.
• A Teleki Téka 1799–1802 között épült. A kétszázezer kötetes könyvtárat Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapította a 18. század végén. Minden bizonnyal Marosvásárhely legjelentősebb kulturális öröksége a Teleki Téka. Báró Teleki Sámuel, nemcsak gazdag, de rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40.000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét visel Közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Az épületben Bolyai János múzeum is működik.

Statisztikai adatok

Közigazgatás

• A város területe 6696 ha.
• 197 km gázvezetékkel, 236 km csatorna- és 225 km ivóvízvezetékkel,
• 204 km úttal és 175 km utcával,
• 223,4 ha zöldövezettel rendelkezik.
• Marosvásárhely negyedei: Egyesülés (a Maros jobb partján), Ady Endre, Kövesdomb (1848 sétány), Kárpátok sétánya, Budai Nagy Antal, Központ, Állomás, Szabadság, Livezeni (Jeddi), Meggyesfalvi, November 7. (most 1989. december 22.), Tölgyesi (épülőfélben van) és Tudor Vladimirescu.

Népesség

• 1930: <font size="4" color=#0088AA><b>||||</b></font> 38&nbsp;517 (románok: 9.795, magyarok: 22.387, németek: 632, romák: 400. Vallásuk szerint római katolikus: 8.029, református: 13.534, unitárius: 1.024, ortodox: 4.501, görög katolikus:5.286,
• 1975: <font size="4" color=#0088AA><b>||||||||||</b></font> 114&nbsp;3262
• 1992: <font size="4" color=#0088AA><b>||||||||||||||||</b></font> 164&nbsp;445
• 2002: <font size="4" color=#0088AA><b>|||||||||||||||</b></font> 149&nbsp;577 (előtelepülések nélkül)

A 2002-es népszámlálás adatai

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:

• Románok &ndash; 75 533 (50,34%)
• Magyarok &ndash; 70 110 (46,73%)
• Cigányok &ndash; 3 660 (2,43%)
• Németek &ndash; 304 (0,20%)
• egyéb nemzetiségek 434 (>0,01%)

Összesen: &ndash; 150 041 (100%) (előtelepülésekkel)

Ez az első népszámlálás, ami szerint kisebbségbe került a városban a magyar lakosság. Ez a több évtizede tartó román betelepülés és a komunista asszimiláló törekvések mai eredménye.

Oktatás

Marosvásárhelyen 102 oktatási intézmény működik.

Gazdaság

Marosvásárhely egyike a legdinamikusabban fejlődő városoknak a Székelyföldön. A 1989 után a gyárakat általában privatizálták. Az Elektromaros elektronikai készülékeket gyártó cég olasz tulajdonba, az Azomaros vegyipari kombinát török kézbe került.Beindultak a nemzetközi repülőjáratok a vidrátszegi repülőtéren.2006-ban pedig átadták a város határában épült új ipariparkot.Megjelentek a multinacionális nagykereskedelmi cégek is. 2002-ben illetve 2003-ban a Selgros- és Metro Cash & Carry hipermarketet nyitott. 2006-ban a Real (a Metro Cash & Carry leányválalata) is hipermarketet nyit. 2007-ben készöl el a Mures Retail Park, amelyben lesz az Auchan, BauMax, MediaGalaxy és a Mobila. A globalizáció Marosvásárhelyt sem kerüli el.

Egészségügy

• 2 kórház – egy városi; 11 részlegre szakosodva, egy megyei; 7 részleggel
• 9 járóbetegrendelő ambulancia-poliklinika (SZTK)
• 1 vérelosztó és -konzerváló központ
• mentő + SMURD

Sport

A város több sportágban is szerepel; labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda és wushu. Marosvásárhelyen három labdarúgócsapat található, amelyik mind a harmadik ligában vannak. Ezek a következők: ASA Marosvásárhely, Gáz Metán Marosvásárhely és Trans Sil Marosvásárhely. A leghíresebb csapat a ASA Marosvásárhely, ő az egyedüli, amelyik játszott az első ligában és UEFA-ban is.

Kultúra

Marosvásárhely a Székelyföld és Erdély kultúrális központja. Nincs önálló magyar nemzeti színház, mint Kolozsváron, de minden színháztermében folyik magyar színmű játszás, sőt olyan is akad ahol csak magyar folyik. Sok magyar színtársulat müködik, közülük a nevezetesseb a HaHoTa és a GruppenHetz. 2005-től fogva itt rendezik a Sziget Fesztivál romániai rendezvényét, a Félsziget Fesztivált. A rendezvény kiválló helyszín az erdélyi magyarok és a magyarországi magyarok találkozására.1996 óta minden évben megrendezik a Marosvásárhelyi Napok című rendezvényt a várban. A színpadon fellépnek magyar és román neves együttesek és énekesek. A színpadi előadásokkal egyidőben a bástyákban színműveket adnak elő amatőr színészek. Az eseményeket a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal rendezi a multikulturalítás jegyében.

Helyi sajtó

Közlekedése

Marosvásárhely közvetlen közelében halad az E60-as európai út (Bukarest – Kolozsvár – Bécs). A megfelelő elkerülő utak hiányában ez a város egyik legnagyobb szennyező forrása. A vasúti közlekedés terén a városnak összeköttetése van Románia nagyobb városaival. A város mellett néhány kilométerre található a repülőtér (az ipari park mellett). 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére. 2006-tól közvetlen járatot indított a Malév, illetve a Wizz Air.A helyi közlekedésről a Siletina Zrt. gondoskodik.

Itt született

• Fritz Mihály, szobrász és éremművész.
• 1947. július 12-én Orbán György zeneszerző.
• Itt hunyt el Aranka György, tudományszervező, író, költő.
• Itt éltek a Bolyaiak.

Testvérvárosok

Szeged
Kecskemét
Budapest
Zalaegerszeg
Baja
Guzelcamli
Bournemouth
East
RenfrewshireIlmenau