Mikháza

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Mikháza a Nyárád folyó bal partján fekvő falu, mely közigazgatásilag Nyárádremete szerves része. A Maros megyei falu közelében fekszik Marosvásárhely. A településről fontos megemlítieni, hogy a Nyárádmentei Szentföld központjának tartják. Az egyházi élet fontosságát bizonyítja, hogy a Ferences Rendtartomány konventje Mikházán épült fel és a terület legjelentősebb egyházi központja lett.


Története röviden


A település határától nem messze a régészek értékes leletekre bukkantak, melyet Palotának neveztek el. Ez a castrum maradvány kiváló bizonyítéka, hogy már a római korban lakott terület volt. A XVII. században ferencesek érkeztek a faluba, akik egy évvel letelepedésük után már kolostort húztak fel kápolnával együtt. A Boszniából érkezett szerzetesek kolostora folyamatosan hanyatlik, majd a lakosság három évtized múlva ki is űzte őket a településről.

A hitélet pezsgése azonban nem állt meg: Kájoni János szorgalmazta az új kolostor megépítését , mely a század végére meg is valósult. 4000 kötetes könyvtár, és kibővített kápolna állt itt ekkor, emellett a kolostor fontos volt az oktatás szempontjából is. Kriptájában a legnagyobb befolyással bíró család tagjait helyezték örök nyugalomba. Olyannyira megnövekedett ekkora a tekintélye, hogy búcsújáróhely lett.

A XVIII. század elején "beköszöntött" a pestis, ami a lakosság jelentős részének elhalálozását eredményezte. Szintén ebben az évszázadban megépítették a római katolikus kápolnát a Mike család várkastélyának alapanyagaiból.


Lakosság

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.

Mikháza híres emberei

  • Itt látta meg a napvilágot a XX. század elején Lokondi Gergely, aki ferences papként meghatározó volt a település ifjainak nevelésében, tanításában. Ugyancsak a XX. század elején született a faluban Kacsó Sándor író, kritikus.
  • Kájoni János a ferencesek házfőnöke itt élt és alkotott. Énekeket gyűjtött, emellett ki kell emelni szerzői tevékenységét is.