ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Miklósvár a Baróti-hegység nyugati lábánál az Olt jobb partján fekvő Kovászna megyei falu. Érdemes megjegyezni, hogy a miklósvári fiúszék névadó településközpontja volt.
Sepsiszentgyörgy innen csupán 23 kilométerre van.

Elnevezése. . .

XIII. századi vártemplomáról ered, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ekkor még Castrum Saint Nicolajként olvashatunk róla.
A település határától nem messze egy hegycsúcson áll Torgyó vára, melynek maradványai nem jelentősek.
Minden bizonnyal a határvédelmi láncolat részét képezhette az itteni vár lőréses falaival és sáncaival. Földrajzilag is jól védhető helyen, egy dombon terült el.
A Miklósvárszék központját ez jelentette. A XV. század elejétől kezdve egy forrás sem említi. Ekkora datálják pusztulását.

A település régebbi és mai területe nem esik egybe, hiszen a tatárjárás előtt a Székátalja  nevű településen éltek a lakosok.
A tatárjárás után építhette fel az itteni lakosság a templomot, melyet azonban a XVIII. század második felében le kellett bontani. A római katolikusok új templomot építettek fel.
Az 1517-es reformáció hatására a lakosság nagy része református lett, de Kálnoky Ádám közbenjárásával rekatolizálódtak és még a református lelkészt is elűzték.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Miklósvári járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivaló

• A településen áll a Kálnoky család által építtetett XVII. századi várkastély. A későbbiekben szükségessé vált átalakítása, melyet a XIX. század első felében uralkodó stílus, a klasszicizmus jegyében végeztek. A Kálnoky család tagjai közül sokan itt születtek.