Mirkvásár

Mirkvásár Erdélyben található, Brassó megyében.  Kőhalomtól csupán 11 km-re, a Kis-Homoród bal partján fekszik. Közigazgatási egységet Homoróddal képez.

A Mirkvásár elnevezés a "Mirk" semélynévből és "vásár" főnévből ered (utalván ezzel arra a kiváltságra, hogy a település vásárt tarthatott).

Története

A Királyföld egyik legkeletibb települését, az eredetileg kőhalomszéki szász falut sem kerülték el a történelmi pusztítások. Az 1700-as évek végén a tatárok feldúlták, felégették, majd a török segédcsapatok fosztogatásait és pusztítását szenvedte meg. Az 1800-as évek végén addig soha nem látott és felmérhetetlen pusztítást okozz a hirtelen beköszöntött "vendég" a pestis. Több mint 250 mirkvásári ember életét követelte. Ebben az időszakban a különböző nemzetiségek területileg is elizolálódtak egymástól, hiszen a román lakók a település keleti , míg a cigányok az északkeleti részen éltek.


Érdekességek:

• Hatalmas kiterjedésű tölgyesei az idők folyamán hozzájárultak ahhoz, hogy a mirkvásári szalonna kiváló minőségű legyen és az egész térségben ismerjék. Ezt akkoriban még sós vízzel tartósították.
• Mirkvásár határában még napjainkban is megtekinthető az a sós kút, ami a település másik híres momentuma.

• Bor helyett a mirkvásári legelőkön termett vadkörte levét itták. 
• A településen lévő házak érdekes formájú kürtővel rendelkeztek.
  

Lakosság összetétele:

Vallási szempontból:  1850-ben 1187 lakosából 652 evangélikus és 523 ortodox.
Etnikai szempontból: 1850-ben a lakosság nagyrésze német, de jelentős a román nemzetiség is. 1187 lakosából 107 cigány. Ez az arány 2002-ben megváltozik: 534 lakosából 270 volt román, 220 cigány, 35 magyar és 9 német nemzetiségű.

Látnivalók:

• 13. században épült erődített temploma, melnyek 15-századi oldalhajóit lebontották. Az 1500-as években a török invázió időszakában védelmi funkciót látott el. Ekkor erődítették.
• Az 1900-as évek elején építették meg ortodox templomát.