Nadab

Nadab Kisjenőtől 5 kilométerre fekvő Arad megyei falu.

Elnevezése:
Minden bizonnyal egy szláv személynévből (Nodog) ered.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Nadalként olvashatunk róla. Ebben az évszázadban már várat is építettek itt. Az 1240-1242-es tatárjárást sikerült a falunak átvészelnie, sőt a XIV. században már egyházas helyként írtak róla.
Ebben az évszázadban már itt is nádori közgyűlést hívtak össze.
A XV. században templomot építettek itt, melyet Szent Mihály tiszteletére erődítettek.
A Dóczi és a Tarcsay család rendelkezett jelentős befolyással ezidőtájt.
Kissomos falu a település határától nem messze terült el, de a XVIII. századra a lakosságot kitelepítették e területről a határrendezés okán.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar  kisebbség számaránya sem. A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a kisjenői járás szerves részét Arad vármegyében.

Nevezetessége: Csörsz-árok, melyet az Ördögárok nyomvonalaként is emlegetnek.