Nagybánya

Nagybánya Az 1307 m magas Rozsály-hegy alatt, a Zazár-folyó partján fekvő Máramaros megyei város.
A lakosság nagy része magyar nemzetiségű. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak hozzá: Blida, Feketepatak és Alsófernezelyt .

Elnevezése...

... minden bizonnyal az itteni arany és ezüstbányákról ered. A Nagy előtag különbözteti meg a szomszédos településtől. Régebben Asszonypataka elnevezése volt ismert. Ezt azzal hozhatjuk összefüggésbe, hogy a királyné tulajdonát képezte és mellette patak csörgedezett.

Története röviden

Az 1100-as évek végén II. Géza telepítette a bányászokat. Így a terület bányavárossá nőtte ki magát, aranyat, ezüstöt és ólmot tártak fel. A XIV. században Nagy Lajos szabad királyi várossá minősítette és engedélyezte, hogy a várost erődítsék. A század második felében további privilégiumokhoz jutott: vásártartási jogot és pallosjogot szerzett. A XIII. században már erődítményről írnak.

A XV . században már tornyok és kőfalak övezték. A Mészárosok tornya napjainkban is megtekinthető. A Hunyadi János által felépíttetett székesegyház akkoriban az ország legnagyobb temploma volt, de villám csapott belé és leégett.

1910-ben a lakosság nagy része magyar nemzetiségű volt, jelentős román és német kisebbséggel.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú immár román nemzetiségűek  mellett továbbra is élt itt magyar, cigány és német kisebbség.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Nagybányai járás székhelyét Szatmár vármegyében.

Nevezetességei

• az 1300-as években megépített gótikus templom a Szent István toronnyal.
• A XVIII. században barokk stílusban megépített temploma.
• XX. századi szecessziós stílusú evangélikus temploma. Iványi Grünwald Béla nevéhez fűződik az oltárképek festése.
• XX. századi ortodox temploma, mely először görög katolikus templomként funkcionált.
• XIX. században Hollósy Simon által létesített festőiskola. Itt tanultak: Iványi Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István. Alkotásaik nagy része a Képzőművészeti Múzeumban látható.
  
• Híres az itteni falumúzeum, az ásványmúzeum és a néprajzi múzeum is.

Híres emberek

• a XIX. század első felében: Lendvay Márton színész, Csányi Dániel matematikus, gróf Lónyay Menyhért aki országgyűléseken képviselte Bereg vármegyét majd a Monarcia idején pénzügyminiszter, később pedig miniszterelnök és MTA elnöke.
• a XIX. század második felében: Thorma János festőművész, Tersánszki Józsi Jenő költő.
• a XX. század első felében a híres szobrász Vida Géza és Németh László író.

Itt tanult Misztótfalusi Kis Miklós a Schola Rivulinában.