Nagyborosnyó

Nagyborosnyó a Borosnyó-patak hordalékkúpján fekvő Kovászna megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Kisborosnyó, Lécfalva, Cófalva, Feldoboly és Kispatak. Sepsiszentgyörgy innen csupán tizenhét kilométerre található.

Elnevezése

egy bolgár főnévből származik, mely magyarra fordítva annyit tesz: nyíries.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ekkor még Buriznoként olvashatunk róla. A Kovászna patak partján római korból származó castrum maradványokra, a Kispatak völgyében (különösképp Borzvára területén) pedig rézkori, dák és középkori leltekre bukkantak a régészek.

Az 1700-as évek elején lebontották a középkori templomot. Ezt követően újat építettek.

A környék befolyásos urai a Horvát, Kónya és Barta család leszármazottai voltak, akik udvarházaikat a faluban építtették fel.

A XIX. század közepén jelentős privilégiumhoz jutott, vásárjoggal rendelkezett, heti vásárokat tartott.
A középkorban épített Székelynép őrtornyot Nagy Lajos lebontatta. A XVI. században a János Zsigmond ellen felkelő székelyeket leverték és várat építettek. Ezt a XVI. század utolsó éveiben, az ezúttal Mihály vajda ellen felkelő székelyek rombolták le. Ezt a későbbiekben már nem építették újjá, ám alapanyagait felhasználták más építmények építésénél.

Lakosság

1880-as összeírások alapján a faluban 1345 ember élt.
1910-ben a lakosság nagy része még magyar. 1992-es népszámlálási adatok szerint az itt élő domináns számú magyarság mellett nem elhanyagolható a cigányok és a románok száma sem.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a sepsi járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

• Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel római katolikus templomát.
• Ortodox templom
• XIX. századi református templom
• Várhegy tetején napjainkban is látszanak Székelybánja várának romjai.
  

Itt születtek:

• Benedek Áron egyházi író
• Bartha család
• a francia ellenállás mártírjaiként ismert Lantos-fivérek.