ismertető

Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Nagylak a a Maros jobb partján fekvő Arad megye kisváros (közvetlenül a határátkelőnél) mely Aradtól negyven kilométerre található.

Története röviden

A település alapítója Monoszlói nembeli Gergely volt. Az 1241-1242-es tatárjárás alkalmával a lakosság nagy része elpusztult. A XIV. században már egyházas helyként tartották nyilván, majd később uradalmi központtá avanzsálódott. Az 1400-as években a Jaksics család birtokában állt, akik erődített kastélyt építtettek. Ennek fontossága a XVI. századi török támadások idején bizonyosodott be. Váltakozva egyszer magyar, másszor török kézre került. A karlócai békét követően került magyar kézre, de a Maros áradásai miatt napjainkra csak maradványai látszanak.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része szlovák, de nem elhanyagolható az itt élő magyar, román, szerb, ruszin és német kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok, a kisebbségbe került szlovákok  és  a németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

Több testvértelepülése is van: Gidrafa, Magyarcsanád, Nagylak, Tótkomlós.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Csanád vármegyei nagylaki járás szerves részét.