ismertető

Megye: Szeben megye.
Erdély régió.

Nagyszeben az erdélyi szászok lakta település Szebenszék, Szeben vármegye központja volt. Erdélyben kulturális és kereskedelmi központ. A Déli-Kárpátok északi előterében található a Szebeni medence centrumában.
Gyulafehérvár innen csupán 73 kilométerre van.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal a Szeben-patakról származik. Ez pedig egy szlávfőnévből a svbina-ról, mely magyarra fordítva annyit tesz: som. Román névalakja egy bolgár-török férfinévről, a Sebinről ered.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XII. századból ered. Ekkor még Cipinként írtak róla. A szász lakosságot a város alapítója II. Géza telepítette ide. Nem sokkal ezután már fontos kereskedelmi és kulturális központtá vált. A Szebenszék központját képező település nem sokkal ezt követően szabad királyi város titulust kapott. Fontos történelmi csata zajlott itt  a XV. században, amikoris a törökverő Hunyadi János Mezid bég seregeire döntő vereséget mért.

Az itteni erős falakkal és bástyával rendelkező várakat az 1400-as években kezdhették meg építeni. Olyannyira ütőképessé vált, hogy a török seregek  többszöri ostroma is eredménytelennek bizonyult, de a XVI. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. A reformáció egyik gócpontjának számított a XVI. században.

A XVII. században tatár seregek törtek be ide, majd II. Rákóczi Görgy seregei is ostromolták. Az erdélyi rendek a császáriak javára mondtak le a török védnökségről itt a XVII. században.

Thököly Imre vezérlőfejedelemmé választása is itt történt.

Az 1848-1849-es szabadságharc egyik honvéd tisztje Bem a császáriak támadását sikeresen elhárította.
A várkapukat a magyarok vesztesége után bontották le, egyes maradványok a toronyból azonban napjainkban is látszanak. A  településen volt a császári megszállás alatt az erdélyi gubernium székhelye.

1849-től Erdély fővárosa volt.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része német, de jelentős a románok, magyarok csehek és cigány kisebbségek száma is.

1992-ben a statisztikák arról árulkodnak, hogy a szász lakosság domináns többsége már elmenekült, így az itt maradtak közül legtöbben a román nemzetiségűek vannak, de él még itt német, magyar és cigány kisebbség is.

A város polgármesterévé 2000-ben Klaus Johannist választották. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben viselte az Európa kulturális fővárosa címet.
Felújították ekkor a Nagypiacot és a Kispiacot, a Huet teret és az összes múzeumot.

Színháza az 1700-as évektől kulturális intézmény. A filharmónia is itt tevékenykedik.

2002-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román, de továbbra is jelentős a kisebbségek számaránya is. Itt élő kisebbségek: magyarok, németek, cigányok, csángók, zsidók.
 

 

Látnivalói

• Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár itt építtette meg kastélyát, mely napjainkban mint múzeum és mint képtár működik. A Brukenthal nevet viselő épületben van az egyik leggazdagabb gyűjtemény az egész országban.
• XV. századi gótikus székesegyháza az evangélikusoké lett, akik fel is újították. Az épület előtt áll Georg Daniel Teutsch szobra. Ő evangélikus püspök volt.
• A XVI. században megépített várostoronyból körbenézve meseszép a kilátás a városra.
• XVIII. századi római katolikus temploma.
• A XV. században építtették meg az Orsolya-apácák kolostorát.
• A bizánci Hagia Sophia templom mintájára épült meg a XX. század elején az ortodox székesegyház.
• Történeti múzeuma helyileg a városháza épületében található.
  

Nagyszebenen születtek: 

• XV. századi alkimista és bölcselkedő Melchior Miklós.
• Szintén a XV. században született Oláh Miklós, aki a királyi kancelláriát vezette, emellett esztergomi érsek volt. A rekatolizáció egyik kiemelkedő alakja volt.
• A XVII. századi Köleséri Sámuel természettudományos tevékenysége jelentős.
• A XVIII. századi történész Michael Agnethler.
• A XVIII. századi filozófus Hissman Mihály, aki történetíróként is ismert volt.
• A XIX. századi orientalista történész Kuun Géza
• Az űrkutatás egyik úttörője Hermann Oberth fizikus
• A XX. század egyik ismert színművésze Szakáts Zoltán
• Borsos Miklós szobrászmester (szintén XX. század)
• A geológus dr Kessler Hubert, aki hegymászó, barlangkutató és mérnök is volt egy személyben
• Oskar Pastior szász költő , aki emellett mint író és műfordító is jeleskedett.
  
• XIX. századi történetíró Jósef Bedeus von Scharberg
• a görög keleti metropolita Andrei Saguna.