ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Nyárádszereda a Kis-és Nagynyárád összefolyásánál fekvő Maros megye város, mely a Nyárádmente központja. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak hozzá: Demeterfalva és Siketfalva, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna.
Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa és Vece pedig társközségei. A település városi rangot 2003 óta visel.
Marosvásárhely innen csupán 19 kilométerre található, keletre.
Bővebb információ a várostól az alábbi honlapon: www. nyárádszereda. ro

Nevének eredete

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XV. század utolsó évtizedéből származik. Ebben még Zerdaként olvashatunk róla. Fontos megemlíteni, hogy 1605-ben itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt. Szobra a főtéren áll.

A XVIII. század utolsó harmadáig itt voltak a marosszéki közgyűlések és törvényszéki ülések.

1606-ban fontos privilégiumhoz jutott, vásártartási jogot szerzett, II. Lipót uralkodása alatt már három országos vásárt is tarthatott. A XIX. századtól a fejlődés lelassult, majd megállt és községgé lefokozták.

Lakossága

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar. Ugyanez mondható el az 1992-es statisztikák alapján is, bár ekkor már nem elhanyagolható az itt élő román és cigány nemzetiségűek és cigányok száma sem.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte  a Nyárádszeredai járás szerves részét Maros-Torda vármegyében.

Látnivalói

• Egy lakóházból kialakított római katolikus templom.
• XX. században a katolikusnak kápolnát építtettek, ezt később az unitáriusok kisajátították.
• A XIX. században építették meg a régi gótikus templom köveit hasznosítva a református templomot.
  

Itt született. . . .

a XX. század elején a híres folklórgyűjtő Farkas Jenő, aki tanárként is tevékenykedett.