Nyárádtő

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Nyárádtő a Maros és a Nyárád folyó összefolyásánál fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Kiscsergeddel, Malomfalvával, Nagycsergeddel, Recsával, Székelysóspatakkal és Vidrátszeggel alkot egyazon egységet. Marosvásárhely csupán 11 kilométerre található innen.


Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Naradtewként olvashatunk róla. A település határától nem messze a régészek római, dák és szkítáktól származó maradványokra bukkantak.
Az 1300-as években épülhetett a település temploma, de a XVII. században Basta lerombolta és az itt megbújó lakosságot legyilkolta. Napjainkban már nem áll, helyén temető van.

A reformáció hatott a lakosságra, nagy részük az új hitet magáévá tette. Jeles történelmi momentumnak számított, amikor Székely József küldöttekkel tárgyalt itt, sőt a település a Segesvár felé induló seregek kiindulópontja volt. A XVII. században iskola lehetett itt, de az 1848-1849-es szabadságharc idején az ellenséges csapatok minden nagyobb építményt, közte az iskolát is felgyújtották


Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható a magyarság és a cigányság száma sem.



Látnivalói

  • Református temploma minden bizonnyal a XIX. században épült, nem messze a régi templom helyétől, a Nyárád folyó jobb partján.
  • A XX. század elején kőtemplomot építettek, a régi római katolikus templom pedig
  • A településen sósvizű forrás tör felszínre.
  • Szintén a XX. században építették meg az ortodox templomot.

Itt született. . .

a XIX. századi híres botanikus, akit akadémikusnak is választottak: Nyárádi Erazmus Gyula.